Múltja...
A múlt...
A történelmi dokumentumokból kiderül, hogy a Kisbér-környéki 6 tó mindegyikén vízimalom működött.
A hengermalmot 1861-ben építették, villamosítása 1931-32-ben történt meg. Kapacitása napi 300 mázsa gabona őrlése volt.
A malom mellett fűrészüzem működött, az említett tavakból több mint 6 tonna halat halásztak le évente.
A ménes és az ipari üzemek tevékenységéhez pénzintézetek adtak segítséget, a folyamatosan növekvő lakosságot számtalan iparos és kereskedő szolgálta ki. A harmincas évek végén az ipartestületnek több mint négyszáz tagja volt.
A második világháborút követő államosítási, tagosítási hullám során a hajdani ménest és ménesbirtokot feldarabolták.
Állami gazdaságot hoztak létre, 1949-ben a Batthyán és Pula -pusztai birtokrészen megalakították a Virágzó és a Dózsa termelőszövetkezeteket. Maguk az 1945-ben földhöz jutott gazdák is alakítottak egy szövetkezetet 1959-ben, Haladás néven.
A helyi Földműves Szövetkezet 1946-ban alakult, amely 1975-ben a Kisbér és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet nevet vette fel, szervezetében is átalakult.
A kisbéri iparosok 1951-ben hoztak létre két ipari szövetkezetet, amely Építő- Szolgáltató KTSZ név alatt egyesült, a mai Alfa Ipari Kisszövetkezet jogelődje volt. A valamikori gépműhelyből gépállomást formáltak 1948-ban. Azt a Gamma Művek vette meg, műszeralkatrészek, különféle öntvények előállítása céljából.
A múlt században indult téglagyárat többször korszerűsítették, végül az Északdunántúli Tégla- és Cserépipari vállalt újat is épített a hatvanas években. A gyártósorokról évi 35 millió tégla került le.
A hajdani villanytelepen a 60-as évek elején szereltek fel malomipari gépeket, a megye második legnagyobb kapacitású malma napi 600 mázsa gabona őrlésére lett képes. A gabonasilók 600 vagon őrlemény tárolására alkalmasak. A malomból kikerült lisztet egyebek mellett a helyi Sütőipari Vállalat dolgozta fel, amelyet 1953-ban adtak át.
A valamikori gépállomással még 1969-ben vette fel a kapcsolatot a fővárosi Gamma Művek, majd némi huzavona után 1970-ben alakult meg hivatalosan a kisbéri gyáregység. A korábban adagoló-alkatrészeket gyártó üzem profilját ekkor változtatták meg, gépeket, gyártósorokat telepítettek, megkezdték a könnyűfém-öntöde kialakítását. 1974-ben új csarnokkal bővítették az üzemet, tanműhelyt létesítettek. Az üzem dinamikusan fejlődött, néhány év elteltével már több mint 500 embernek adott munkát.
A helyi Virágzó TSZ 1970-ben egy főleg nőket foglalkoztató műanyag-üzemet alakított ki, ahol gyermekjátékokat gyártottak. Az elődszövetkezetek egyesülése révén hozták létre a Kisbéri Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetet, amely 1975-ben már több mint kétszáz embernek adott munkát, éves termelési értéke meghaladta a 35 millió forintot.
Valamennyi termelőszövetkezet átalakuláson ment keresztül az elmúlt tíz év során, az egyes ágazatok önálló gazdasági társaságokká szerveződtek át.
