Kisbér város hivatalos honlapja
           
       

Kommunális adó – szemétdíj

Kommunális adó – szemétdíj

2009. május 08. , péntek

Kommunális adó – szemétdíj


Kisbér Város Önkormányzata tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a szemétszállítási díj fizetése alól a lakosságot mentesíti. A díj minden évben megállapításra került helyi rendelettel, viszont a lakosságtól nem kértünk szemétszállítási díjat. A lakosság mentesítésének több oka is volt, ezek közül csak kettőt említenék:

1) A szemétszállításból származó bevétel szolgáltatási díjnak minősül, így a ki nem egyenlített számlák behajtására csak bírósági eljárás keretében kerülhet sor, ami jelentős adminisztrációs terhet jelent. Megjegyzem, hogy a kiszámlázott teljesítményeket a lakosság 80-85 százalékban kiegyenlítette.

2) A lakosság felé történő kiterhelés, több igazságtalanságot is hordozott magával. Nehezen volt mérhető az elszállított kommunális hulladék. (Voltak vélemények az ingatlanra, a szobaszámra, a lakásban élő személyek számára nézve.) Megjegyzem, hogy ezen utóbbi az évek során nem változott, inkább kialakulóban van egy szokásjog.
   
Természetesen az elszállított hulladék továbbra is pénzbe került az önkormányzatnak, csak azt átvállalta a lakosságtól, de ezt sajnos nem kommunikálta a lakosság felé, ami - utólag gondolva - hiba volt.
A város, a többletkiadásainak finanszírozására bevezetett egy új adónemet. Ez a kommunális adó. Kisbéren ekkor elterjedt, hogy a szemétszállítási díj helyett van a kommunális adó, és mivel ezt senki nem kommunikálta, maradt ez a nézet.
Mára ez okoz a lakosság körében némi vitát, értelmezési zavart.
 
Megpróbálom ezt a tíz éves téves beidegződést megmagyarázni.

Először is leszögezem, hogy a kommunális adó és a szemétszállítási díj az, két különböző kategória.
Az előbbi egy helyi adónem, az utóbbi pedig egy szolgáltatási díj.
Az önkormányzatok a gazdálkodásuk során bevételeikből finanszírozzák a kiadásaikat.
Vannak kiadások, amelyek után a lakosságnak nem kell fizetni (pl.: oktatás - étkezési térítési díj nélkül -, háziorvosi szolgáltatás, stb.)
Vannak olyan kiadások, amelyek után térítési díj szedhető (pl.: szemétszállítási és elhelyezési díj).

Sajnos az idők során az önkormányzatok finanszírozásában az állam szerepvállalása folyamatosan csökkent, és ezzel a csökkenő szerepvállalással arra ösztönözte az állam az önkormányzatokat, hogy a működéshez, fejlesztéshez szükséges forrásokat a saját bevételeik növelésével biztosítsák.
Van ágazat, ahol abszolút mértékben is (pl.: szociális ellátás) de relatív értékben szinte minden területen.
Az állami bevételkiesést a többi települési önkormányzathoz hasonlóan mi is kénytelenek voltunk helyi bevételekkel kipótolni. Ilyen bevétel a helyi adó. A Magyar Köztársaság Parlamentje több helyi adónem bevezetésére adott lehetőséget közel húsz éve.


Ilyenek lehetnek:

- Iparűzési adó: (talán a legelterjedtebb és legnagyobb adóbevétel)

- Vállalkozások építményadója

- Lakossági építményadó (jelenleg nincs, de ez várható)

- Idegenforgalmi adó

- Lakossági kommunális adó (erről részletesen írok)

- Vállalkozások kommunális adója

- Telekadó (ez sincs bevezetve)

- Gépjárműadó ( központilag diktált adónem )


Kommunális adó

„ A vagyoni típusú adókkal egyezően – magánszemély tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, beépítetlen földterület után terhelődik a kommunális adó   kötelezettség. A kommunális adó alanya ezen túlmenően az a magánszemély is, aki az   önkormányzat illetékességi területén állami, önkormányzati vagy szolgálati lakás bérleti    jogával rendelkezik.”

 Felhasználási területe: szabad felhasználás
 Az önkormányzat felhasználhatja a település infrastruktúrájának fejlesztésére, működésére.
 (település gondnokság, közterület fenntartás, temetők fenntartása, útfenntartás, víz- és csatornahálózat kiépítése, működtetése, hulladékgazdálkodás).
Kisbéren e bevételi forrás terhére számos beruházás valósult meg, a teljesség igénye nélkül kiemelnék néhányat: hántai csatornahálózat kiépítése, itt meg kell említenem, hogy a kisbéri csatornahálózat utáni hiteltörlesztés forrását részben a kommunális adóból származó bevétel képezte, mivel a lakossági hozzájárulás nem volt elegendő, utcák felújítása, kiépítése (Iskola u., Desseő Gy. u., Ménes köz, Zrínyi utca stb.) Batthyány pusztai, Véncser-Újszőlő dűlői vízhálózat kiépítése, közvilágítás korszerűsítése, és még sorolhatnám.

Kisbér városának évente 20 millió Ft bevétele származik a kommunális adóból.
A város infrastruktúrájának működtetésére némi fejlesztésére ennek többszörösét költjük el. A szemétszállítási díj lakosság általi fizetésére már korábban is sor kerülhetett volna, de amíg a város rendezni tudta a hulladékszállítást és elhelyezést (volt rá engedély), addig a város Képviselő-testülete nem kívánta ezzel terhelni a lakosságot.

Hosszú közbeszerzési procedúra után a hulladékszállító és elhelyező partnercég által ajánlott
díjtétel került bevezetésre.
A hulladékszállítás körülményeiről nem kívánok most nyilatkozni, mivel számtalan kérdés
vetődött fel, amire az elkövetkezendő időben megtartandó lakossági fórum adhat választ.


Még egy dologra szeretnék reagálni.
Elterjedt a városunkban, hogy más kisvárosokban és a környező településeken vagy kommunális adó vagy szemétdíj van, a kettő együtt csak Kisbéren került bevezetésre.
Nos a „jól értesültek” tájékoztatására a következőket tudom közölni.
Hat megyei kisvárost és hat környékbeli települést kérdeztünk meg a két díjfizetéssel kapcsolatban.
Kommunális adó két (Komárom, Tata) kisvárosban, és egy (Almásfüzitő) községben nincsen.
Megjegyzem, hogy Komáromban viszont van más helyi adónem (építményadó).
Szemétdíj csak egy (Bakonysárkány) községben nincs bevezetve. Igaz itt viszont 15.300 Ft a kommunális adó.
A kommunális adók nagyon szórt képet mutatnak. Kisvárosokban 11-12 ezer forint/év. Községekben, vagy 3-9 ezer forint/év, vagy 1.500 Ft/fő/év.
Szemétdíjak egységesebb képet mutatnak. Általában 15-16 ezer forint/év az átlag, de van ahol 28 ezer forint/év (Tata).
Számításaink szerint Kisbéren 8-15 ezer forint/év között lenne a szemétdíj.
Ez kétségtelenül többlet terhet jelent a lakásokra, de ezt úgy is fel lehet fogni, hogy tíz éven
keresztül a lakosság mentesült ezen teher alól az önkormányzat áldozatvállalásának köszönhetően.
Egyébiránt a szeméttelepet a környezetvédelmi hatóság bezáratta, így a szemét elhelyezésére a régebbi megoldás nem járható út tovább. Az Európai Uniós jogszabályok egyébként sem támogatják a hulladék lerakással történő ártalmatlanítását, az újrahasznosítást, és a régiós szinten megszervezett hulladékkezelést ösztönzik. A hatályos környezetvédelmi jogszabályok alapján 2009. január 01-től szigeteletlen hulladéklerakó egyébként sem működhet. A kisbéri lerakó is ezek közé tartozik.

A kommunális adó napjai pedig meg vannak számlálva, hiszen kormányzati intézkedésként a lakossági építményadó 2010. évi bevezetésével ez az adónem megszűnne.
Az elmúlt testületi ülésen egy felszólalás érdekes dologra világított rá.
„A helyi lakosság nemtetszését fejezi ki a helyi adófizetéssel kapcsolatban, pedig ez csak töredékét jelenti az állami adóteher viseléshez.” (gondolati idézet)
Hát, nagyon is elgondolkodtató a felvetés.
Egy átlagos kisbéri család éves szinten kb. 20-25 ezer forintot fizet a helyi adóba, míg ugyanaz az átlagos család éves szinten 350-400 ezer forintot fizet csak SZJA-t az állami újraelosztóba!!!
Én csak a díjfizetés körülményeiről azok összehasonlításáról adtam tájékoztatást, a teljesség igénye nélkül.
Kérem szíves tudomásul vételüket.

      

                                                                                 Dákai József
                                                                                Alpolgármester

  • Elérhetőségek
  • Galéria
  • Kultúra
  • Látnivalók
  • Munkalehetőségek
  • Sport
  • Szálláshelyek
  • Testületi ülések
  • Videók
  • Városi KönyvtárWass Albert Művelődési Központ
    Kisbér Város Önkormányzata - 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. - Telefon: (+36 34) 552-002 - E-mail: titkarsag@kisber.hu