Kisbér város hivatalos honlapja
           
       

Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe

2020. augusztus 21. , péntek
Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepeÁllamalapításunk és az Új Kenyér ünnepe

Augusztus 20-a Magyarország nemzeti-, és hivatalos állami ünnepe, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház – egyik, Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe is. Kisbér városa a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban tartott ünnepi szentmise után tartotta megemlékezését a Kiskastélyban.

Takács József, a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd a Himnusz közös eléneklése után Jung István, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa szavalta el Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét. A vers elszavalása után Magyaros László plébániai kormányzó, Vajs Tibor református lelkész és Bajnócz Márió evangélikus lelkész megáldotta az új kenyeret.

Az új kenyér megáldása után Sinkovicz Zoltán, Kisbér város polgármestere mondta el ünnepi köszöntőjét:

„Tisztelt Ünneplő Közösség! Tisztelt Megjelentek!

Nem sok nemzetnek adatik meg, hogy egy évezrednél is régebbről származó ünnepei lehetnek, és alig van a világon olyan ország, melynek több, mint egy évezreddel ezelőttre visszatekintő nemzeti ünnepe már az államalapításnak állít emléket.

Ahogy az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása írja: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”

A több mint ezer éves államiság joggal ad okot a büszkeségre minden magyar számára. Az, hogy Magyarország egyike Európa kevés mára is fennmaradó államának, azt mutatja, hogy elődeink már több mint ezer esztendővel ezelőtt működőképes, szervezett állami rendszert hoztak létre, saját közigazgatást építettek fel, mindenkire kötelező jogszabályokat alkottak, önigazgatásra voltak képesek. A Szent István-i államalapítás nekünk, magyaroknak az Európában való teljes értékű élet kezdetét jelenti. Augusztus 20-án annak az államnak az alapítására emlékezünk, amely megszállás és leigázás, vérbe fojtott szabadságküzdelmek és ép ésszel felfoghatatlan területi veszteségek árán és ellenére is fennmaradt, létezik és virul, ma is büszke tagja a keresztény európai civilizációnak, a nemzetek alkotta közösségnek. Szent István életművének valódi értékét legékesebben az alkotás maradandósága mutatja.

Egy kor eszközeit és eszményeit csak az adott korhoz érdemes mérni és ezt alapul véve jogos büszkeséggel tényként állapíthatjuk meg, hogy Szent István királyunk messze megelőzte korát. Halála után évszázadok kellettek ahhoz, hogy intelmeinek az emberi méltóságra, a jogegyenlőségre, az idegenellenesség elutasítására, a befogadásra és a hazával szembeni felelősségre vonatkozó részei az európai jogfejlődés azóta is kitörölhetetlen vívmányaivá váljanak.

A Szent István-i életmű két okból is meghatározó az ország léte, illetve a nemzet megmaradása szempontjából: az első királyunk által alapított magyar állam vérzivataros évszázadokon át, számtalan balsors közepette ma is létezik, ahogyan a kulturális értelemben vett, múltját és hagyományait őrző nemzet is felette áll a változó határoknak. A kereszténység felvétele az államalapítástól elválaszthatatlan, azzal egyenértékű döntés, sőt e mű tartósságának záloga volt. Szent István államférfiúi bölcsességének bizonyítéka, hogy egy évezreddel ezelőtt a pápától kért korona az állami önrendelkezés teljességének egyetlen biztosítékát jelentette. A kereszténység felvételével valósult meg az európai közösséghez tartozás, ezért vagyunk ezer esztendeje elválaszthatatlan részei az európai civilizációnak, ezért gazdagítja a magyar szellem megannyi rendkívüli alkotása és felfedezése Európát.

Államunk ünnepe értékeket közvetít egy értékválságtól küszködő korban, amikor sokan azt szeretnék elhitetni, hogy minden viszonylagossá tehető, hogy semmi nem tart örökké, hogy mindig érdemesebb a mára gondolni, mint a holnapra. Oly’ korban, amikor az antidemokratikus módon kisebbségből is uralkodó, elfogadást hirdető, de minden eltérő véleménnyel szemben agresszíven intoleráns európai korszellem azt akarja elhitetni, hogy minden relatív és semmi nem feltétlen. Hogy nem lehet feltétlen a hazához való ragaszkodás, a hit, a szeretet és az összetartozás. Augusztus 20-i nemzeti ünnepünk üzenete élő cáfolata ennek a felfogásnak.

Ha csak a saját hazánkat nézzük, vajon nem kellett-e vitát folytatnunk az elmúlt három, immáron szabadságban átélt évtizedben olyan kérdésekről, melyekre a magyar érdeket szem előtt tartva csak egyféle válasz lett volna adható. A gyermekvállalás támogatása, a társadalmi integrációt kizáró mértékű, az európai kultúrát veszélyeztető bevándorlás elutasítása, a szülőföldön maradás és boldogulás megbecsülése, az egyházi oktatás lehetőségének biztosítása vagy éppen a kettős állampolgárság ügyében a nemzeti érdekre tekintettel adható-e kétféle válasz?...

És ha csak egyféle helyes válasz létezik, akkor nem az mérgezi-e leginkább a magyar közéletet, nem az vezet-e a demokráciában amúgy kívánatos vitáknál sokkal jelentősebb, egész nemzeti közösségünket gyengítő véleménykülönbségekhez, hogy saját kultúránkat, ősi értékeinket és összetartozásunkat kérdőjelezzük meg e felesleges vitákkal?

Minden nemzeti ünnep alkalom a számvetésre. A demokrácia és a versenyre erényként tekintő piacgazdaság működése természetes emberi törekvéseken alapul. De ne feledjük: volt olyan rendszer, amelyik az élet minden területén szörnyű borzalmakat hozott, amelyik az egyének képességeire, munkájára és szorgalmára tekintet nélküli látszat-egyenlőséget erőltetett.

Államalapításunkra és forradalmainkra emlékezve nemzeti ünnepeinken nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nemzet azokat őrzi meg még évszázadok után is emlékezetében, akik - akár saját személyes vagy közösségi érdekeikkel szemben is – a döntő pillanatokban a nemzet egészének szolgálatába álltak, akkor is, ha ezért az adott korban nem csak köszönet járt, hanem bizony torz megbélyegzés - sokszor szenvedés - jutott osztályrészül. Ezért a mai nemzeti ünnep is arra figyelmeztet: 1000 éves nemzeti értékeink képviseletéről pillanatnyi érdekből, bárhonnan jövő vélt vagy valós elismerésekért lemondani nem lehet. Ha ezzel mindenki egyetért, ha ezt majd mindenki elfogadja, akkor a szabadság mellett több béke is juthat mindannyiunknak.

Ennek reményében kívánok békés ünnepet Kisbér közösségének valamennyi tagja számára!”

Az ünnepi köszöntő után Tihanyi Dániel előadóművész, az alkalomhoz illő dalait hallhattuk, majd jutalmak és önkormányzati elismerések átadása következett, melyeket a város első embere adott át (a díjazottak méltatása beszámolónk végén olvasható):

Pedagógus nap alkalmából, 40 éves közalkalmazott jogviszony betöltését követően Csőréné Ladányi Editet, a Gyöngyszem Óvoda nyugdíja vonuló pedagógusát köszöntötték.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott, illetve Kisbér Város Önkormányzata köszöntötte 40 éves közalkalmazotti alkalmából Pásztiné Ács Editet a Gyöngyszem Óvoda pedagógusát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott, illetve Kisbér Város Önkormányzata köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából Vargáné Tóth Ildikót, a Gyöngyszem Óvoda pedagógusát.

Kisbér Város Önkormányzata Pedagógus Nap alkalmából elismerésben részesítette Skrihárné Horváth Hajnalkát, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusát.

Kisbér Város Önkormányzata Pedagógus Nap alkalmából elismerésben részesítette Kiss Andrásnét, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusát.

Kisbér Város Önkormányzata Pedagógus Nap alkalmából elismerésben részesítette Gál János Lászlónét, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusát.

A Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusai közül a 2019/2020-as tanévben 3 fő részesült jubileumi jutalomban: Foltinné Baranya Zsuzsanna (25 éves jubileumi jutalom) matematika technika szakos tanár, Korompay Kornélia (30 éves jubileumi jutalom) gyógypedagógus, és Varga Melinda (30 éves jubileumi jutalom) tagintézményvezető-gógypedagógus.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Pedagógus Szolgálati Emlékérmet adományozott, illetve Kisbér Város Önkormányzata díszoklevéllel köszöntötte nyugdíjba vonulása alkalmából Török Zoltánnét, a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusát.

Kisbér Város Önkormányzat Pedagógus Nap alkalmából elismerésben részesítette Bene Lászlót, a Táncsics Mihály Gimnázium pedagógusát.

Kisbér Város Önkormányzat köszöntötte az 50 éves, jubileumi arany diploma megszerzése alkalmából Mármarosi Lászlónét.

Kisbér Város Önkormányzata elismerésben részesítette Klincsok Lászlót, a Tatabányai Szakképzési Centrum Bánki Donát Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája pedagógusát.

A pedagógusok köszöntése után egy kisbéri család felajánlását, illetve adományát adta át a polgármester két civil szervezet, az 1412-es számú Skrihár József Cserkészcsapat és a Pro Cantáta Kórus részére.

Az elismerések átadása után a jelenlévők elénekelték a Szózatot, majd Sinkovicz Zoltán polgármester felszelte az új kenyeret. Az ünnepséget Tihanyi Dániel zárta énekeivel.

Csőréné Ladányi Edit:
Olyan korban élünk, amikor ritkaságnak számít, hogy valaki az első és egyetlen munkahelyétől búcsúzzon 40 év után. Csőréné Ladányi Editnek ez a kiváltság megadatott.
A Dorogi Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola elvégzése után, 1980. szeptember 1-én kezdte meg óvónői pályáját a kisbéri Napköziotthonos Óvodában. A Soproni Óvónőképző Intézetben 1985. júniusában fejezte be felsőfokú óvónői tanulmányait.
20 évig óvónéniként nevelte a kisgyermekeket.
1998-2001-ig a Pedagógusok Szakszervezetének helyi titkáraként tevékenykedett.
2001-ben a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szakvizsgázott vezető óvodapedagógus szakon.
A kisbéri óvoda élére 2001-ben került, egy évig megbízott vezetőként. 2002-től 2020-ig az intézmény nevelőtestületei és a Szülői Munkaközösségei öt alkalommal szavaztak neki bizalmat az óvoda vezetésére.
Pályája során széleskörű kapcsolatrendszert alakított ki. Fontosnak tartotta a szülőkkel való minőségi kapcsolattartást. Vallotta az óvoda a családdal együtt, egymást kiegészítve szolgálja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését. Kiemelt vezetői feladatának tekintette a pedagógiai munka magas színvonalát, értékközpontú nevelés- és tanulás megvalósulását.
Esztétikus gyermekbarát nevelési környezetet alakított ki. A törvények, rendelek folyamatos figyelemmel kísérésével biztosította, hogy az intézmény működése megfeleljen a törvényi, jogszabályi előírásoknak.
Olyan magas színvonalon működő intézményt hagy ránk örökségül, mely megfelel a 21. század követelményeinek. Olyan óvoda kialakítását célozta meg, ahol egyaránt jól érzi magát felnőtt is, gyerek is.
Munkájában határozott, következetes, precíz, felelősségteljes embernek ismertük meg. Maximális elhivatottság jellemezte munkája iránt.
Vezetése alatt nyerte el az óvoda külső és belső környezete mai esztétikus arculatát.
Számos jelentős fejlődésen ment keresztül az óvoda, mind az épületek, mind az udvar, mind a szakmai munka tekintetében.
Az intézmény épületei teljesen megújultak, kicserélték a nyílászárókat és a tetőt. Előtetők és gyermek kerékpár tároló épült. A központi épületeket összekötötték. Megtörtént az épületek energetikai és fűtéskorszerűsítése. Sikerült kialakítani logopédiai és fejlesztő szobát is. Modern tálalókonyha készült, megújultak a csoportszobák. Minden vizesblokkot felújítottak. Az udvari játékok bővítését Alapítványi támogatással, szülők-nevelők báli bevételéből, és a Szent György napi vásár bevételéből sikerült megvalósítani.
Irányítása idején vezették be a Pedagógus életpálya modellt. Nyitott vezetőként tartott lépést a mai kor követelményeivel. Az elmúlt években, óvodánkban nyolc óvodapedagógus, köztük ő is, minősítette magát és érte el a PEDAGÓGUS II. fokozatot.

Pásztiné Ács Edit:
A Dorogi Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola befejezése után 1980. augusztus 15-től 1987. augusztus 31-ig a tárkányi Napköziotthonos Óvodában kezdte meg óvónői pályafutását. 1987. szeptember 1-től helyezkedett el a kisbéri Napköziotthonos Óvodában. Felsőfokú óvónői képesítését a Soproni Óvónőképző Intézetben szerezte 1987-ben. 2015- ben szakvizsgát tett drámapedagógus szakon.
Sokat foglalkozott önképzéssel szakirodalom olvasással. A kollégái számíthattak szakmai tudására, tanácsaira. Türelmes, kiegyensúlyozott egyéniség, munkáját tudatosság, érzelemgazdagság jellemezte. Fontosnak tartotta a folyamatos szakmai fejlődést. A csoportbeli feladatokon túl, aktív szerepet vállalt az óvoda életében. 1994. szeptemberétől Családi Klubot szervezett. A Családi Klub ötlete akkor is jó kezdeményezésnek bizonyult és az évek folyamán népszerűsége töretlen volt. Sok kisgyermek óvodai beilleszkedését könnyítette meg. 2001-től az intézmény Szakszervezeti Titkáraként mindig figyelemmel kísérte a dolgozókat érintő változásokat és képviselte érdekeiket. Az óvodai báb munkaközösségben által előadott mesékben szívesen szerepelt. A környezeti nevelés munkaközösség vezetője volt. Többszöri sikeres pályázatának eredménye az Örökös Zöld Óvoda cím elnyerése, 2019. decemberében.
A pedagógus életpálya modell bevezetésekor az elsők között minősítette magát. Ösztönzésére a kollégák többen is minősítették magukat.
Városi szinten is számíthattak munkájára, Gyermeknapokon, Autómentes napokon kerékpáros ügyességi versenyek lebonyolításában.

Vargáné Tóth Ildikó:
A Dorogi Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola befejezése után 1979. augusztus 15-től 1996. augusztus 31-ig dolgozott óvónőként a tárkányi Napköziotthonos Óvodában. Pályafutását 1996. szeptember 1-től a kisbéri Napköziotthonos Óvodában folytatta. Felsőfokú óvónői képesítését a Soproni Óvónőképző Intézetben 1984-ben vette át.
Szakmai tudását folyamatosan fejlesztette szívesen vett részt, különböző tanfolyamokon ahol ismereteit bővítette, tudását elmélyítette.
Az óvoda báb munkaközösségének munkájában aktívan részt vett. Időközben a környezeti nevelés munkacsoport munkájába is bekapcsolódott. Az intézmény Pedagógiai programjának átírásában aktívan részt vett. A környezeti nevelés munkaközösség tagjaként, a Zöld óvoda pályázat írásában ötleteivel hozzájárult a program sikeres megvalósításához. Segítőkészségével, szakmai tapasztalatával meghatározó tagja volt az óvodai közösségnek. A csoportjába járó gyermekekkel, s azok szüleivel is mindig megtalálta a közös hangot. Gyermeknapon, a Kisbéri Napokon az óvoda által vállalt feladatokat ötleteivel tevékenyen támogatta. Autómentes Napokon közreműködött a csoportjába járó gyerekekkel. A városi rendezvényeken, kulturális programokon képviselte óvodánkat.

Skrihárné Horváth Hajnalka:
Tanító, fejlesztőpedagógus. 35 éve a Kisbéri Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa. Kimagasló felkészültségű, jó szervezőkészségű, példás munkafegyelmű pedagógus, akinek észrevételei, lényeglátása sokszor segítik a nevelőtestületet egy-egy feladat végrehajtásában. Órái jól szervezettek, mindig változatos munkaformákat alkalmaz. Az elmúlt évtizedeket kitartása, lendületessége, lelkiismeretes és odaadó munkája jellemzett. Személyisége, szakmaisága és embersége példaértékű. A szülők szeretettel és bizalommal fordulnak felé, mert érzik, hogy a gyermekük olyan pedagógus kezében van, aki szakmailag és emberileg is a legjobbat nyújtja gyermeküknek.

Kiss Andrásné:
Tanító. 37 éve a Kisbér Petőfi Sándor Általános Iskolában már számtalan nebulónak adta és adja át a betűvetés, olvasás szeretetét. Tanulóit mindig szeretettel, végtelen türelemmel oktatja ezekre, az egész életre meghatározó tevékenységekre.
Első pedagógusok között volt az iskolában, akit kiváló eredménnyel minősítettek.
Követendő példa szakmai felkészültségével, következetességével, önmagával és diákjaival szembeni igényességével.
Új és új energiákat mozgósítva keresi a mindennapok kihívásaiban az örömet.
Olyan pedagógus, akire minden szülő nyugalommal bízza gyermekét az első tanítási napon, mert tudja, hogy jó kezekbe kerül.

Gál János Lászlóné:
Mindenki egy megbízható, pontos, precíz, önmagával és másokkal szemben is egy magas mércét felállító emberként ismerheti, aki munkájára minden területen nagyon igényes. A Petőfi Sándor Általános Iskolában pályafutása alatt emberi és nevelői magatartása, stílusa mindig kifogástalan, példaértékű volt. Munkáját az igényesség, gondosság, tervszerűség, kreativitás, a gyermekekkel való sokoldalú törődés, értékközvetítés, élménynyújtás jellemezte. Kitűnő pedagógiai érzékkel, önzetlenül, hozzáértéssel, őszinteséggel és végtelen türelemmel oktatta és nevelte a tanulókat
Sok pedagógus számára például szolgálhat hivatástudata, munkássága, kitartása, tenni akarása, elhivatottsága, alázatossága, amivel mindenhez viszonyult. Olyan ember, aki nem csupán hivatásának, hanem az élete örömforrásnak is tekintette munkáját, amit mindig előtérbe helyezett minden másnál.

Török Zoltánné:
Török Zoltánné 40 évig a Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa volt. Oktató, nevelő munkáját a lelkiismeretesség, a tudatos tervezés, az alapos felkészültség, a sokszínűség és a magas színvonal jellemezte. Osztályfőnökként is kiváló munkát végzett. Nagy türelemmel és odafigyeléssel tanította nemcsak a tehetséges, hanem a felzárkóztatásra szoruló gyerekeket is. Aktívan részt vett a diákönkormányzat munkájában is. Iskolai rendezvények, szabadidős tevékenységek szervezője és résztvevője volt. Barátságos, szerény, kiegyensúlyozott személyiség. Munkafegyelme példás, tanítványai és kollégái közvetlen egyénisége miatt szerették, tisztelték. Mind szakmai felkészültsége, mind pedagógiai gyakorlata, mind emberi tulajdonságai alapján elismerést érdemel.

Bene László:
Bene László 2010-ben végzett Az ELTE Bölcsészettudományi valamint Pedagógiai és Pszichológiai Karán, mint történelem szakos tanár. 2010. szeptember 1-től a Kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumba került. Az elmúlt 10 évben elsősorban a történelem tantárgyat tanította, de éveken keresztül a történelemhez szorosan kapcsolódó művészeti ismereteket is igyekezett megszerettetni a diákokkal.
Munkáját hihetetlen precizitással, szeretettel és odaadással végzi. A helyettesítéseket, felügyeleteket szó nélkül felvállalta, pedig tudjuk jól, anyagi ellentételezés nincs. A rendezvények szervezésében folyamatosan szerepet vállalt, filmet, képeket, háttéranyagokat készített az ünnepi műsorokhoz, segített a szervezésben és a kivitelezésben egyaránt. Kollégáival szemben is nagyon segítőkész, nincs olyan kérés, amit visszautasítana.
Amikor a történelem órák száma az osztályok számának csökkenése miatt már nem biztosított teljes állást a gimnáziumban, szó nélkül vállalta az áttanítást, ha kellett a Petőfiben vagy Ászáron. Látva, hogy a történelem órák száma alacsony, s felmérve a szakos tanerő hiányt, két évvel ezelőtt beiratkozott informatika tanári szakra, amelyet négy fél év alatt kiváló minősítéssel elvégzett. Diplomáját 2020. július 13-án kapta meg.
Bene László egy olyan fiatal pedagógus, akire mind tanítványai, mind kollégái mindig számíthatnak, a pedagógus pályát hivatásnak tekinti és annak megfelelően is dolgozik.

Mármarosi Lászlóné (Kecskés Etelka):
A Kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1965-ben, ahonnan felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz szakos tanári képzésére. 1965-től 1969-ig nappali tagozaton végezte az egyetemet. 1969-ben kezdett tanítani az Etei Általános Iskolában, így az utolsó évet levelezőn fejezte be.
1970-ben sikeresen államvizsgázott és megkapta a magyar-orosz szakos középiskolai tanár diplomát. 1970 októberétől 1973 júniusáig a Császári Általános Iskolában tanított, 1973 szeptemberétől pedig a Kisbéri Táncsics Mihály Gimnázium kollégiumában nevelő tanár lett. 1981-ig nevelőtanárként dolgozott, majd 1981. szeptember 1-től nyugdíjba vonulásáig (2004. október 31-ig) a Kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumban tanított magyar nyelv és irodalmat valamint orosz nyelvet.
A gimnáziumi tanári évek alatt osztályfőnökként, munkaközösség-vezetőként, a levelező tagozat tagozatvezetőjeként is tevékenykedett. 1994-ben igazgatóhelyettes volt a GYES-en lévő kolléga helyett.
Nagyon szeretett tanítani. A nyugdíjazása után még lehetősége volt 3 évig óraadóként visszajárni a gimnáziumba. A pedagógus pályán töltött 37 év után, 2007 júniusától vált meg véglegesen a „katedrától”.

Klincsok László:
Matematika és testnevelés szakos diplomáját 1980-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán vehette át. A következő öt évben Szil település általános iskolájában tanított, majd 1985-től a bábolnai általános iskola nevelőtestületének volt tagja. 2008-tól dolgozik a kisbéri Bánki Donát nevét viselő szakképzést folytató iskolában.
A gyerekekkel való törődése nem korlátozódott a szakképzős korosztályra, mivel munkája mellett Bozsik labdarúgó egyesületi edzői feladatokat is végzett, amíg az egészségi állapota ezt lehetővé tette.
A tanítási feladatokon túl az iskolában osztályfőnöki és diákönkormányzatot patronáló tanári feladatokat is ellát. Tanítványaival rendszeresen vesz részt sportrendezvényeken.
Igyekszik alaposan és sokoldalúan megismerni tanulóit, a szülői elvárásokat és a tanulói ambíciókat. Nevelői munkáját a tanulók egyéni, differenciált személyiségfejlesztése jellemzi, melyet a kollégái véleményét is kikérve tervez. Az óráin a tanulók érdeklődését, aktivitását is figyelembe veszi.
Alkalmat teremt az osztályközösségben a demokratikus közéleti szereplés gyakorlása, törekszik a munkamegosztásra. Segíti a diákönkormányzat törekvéseit.
Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel.
Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire, segíti a különféle szabadidős programok, kirándulások szervezését és megvalósítását.
Igyekszik hatékonyan képviselni osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt.
Aktívan tevékenykedik az osztályfőnöki munkaközösségben, felméréseket és elemzéseket végez, szervezi a mérés-értékelés intézményi feladatainak lebonyolítását.
Odaadó, áldozatos munkájának eredményeként vívta ki a tanulóinak, a szülőknek és a kollégáinak megbecsülését.

Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe
Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe
Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe
Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe
Államalapításunk és az Új Kenyér ünnepe
  • Elérhetőségek
  • Galéria
  • Kultúra
  • Látnivalók
  • Munkalehetőségek
  • Sport
  • Szálláshelyek
  • Testületi ülések
  • Videók
  • Városi KönyvtárWass Albert Művelődési Központ
    Kisbér Város Önkormányzata - 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. - Telefon: (+36 34) 552-002 - E-mail: titkarsag@kisber.hu