Tájékoztató a Kisbér, Pajtai dűlő menti ipari-, gazdasági-, szolgáltató övezeti ingatlanairól
2012. március 12. , hétfő
Kisbér Város területfejlesztési koncepciója alapján a Kisbér – Vérteskethely közötti közút északi oldalán került kialakításra egy új, gazdasági-kereskedelmi tevékenység célját szolgáló, beépítésre szánt terület.
E terület az alábbi helyrajzi számú földrészleteket foglalja magában:
Kisbér külterület 0127; 0128; 0129/7; 0129/8; 0129/10; 0129/11; 0129/13; 0129/14.
Bemutató filmünket megtekintheti itt: http://www.kisber.hu/kisber01013696.html
Vonatkozó szabályozási előírások:
Kisbér Város közigazgatási területén belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni csak:
a) az általános érvényű előírásoknak,
b) a Szabályozási Tervnek (SZT),
c) a 8/2011 (III. 29.) sz. rendelettel elfogadott Helyi Építési
Szabályzatnak (HÉSZ),
d) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a magasabb rendű
jogszabályoknak megfelelően szabad.
A SZT-n feltüntetett övezeti jel meghatározza az azonos telektömbön belüli terület jellemző rendeltetését, az építés és telekalakítás megengedett jellemzőit. Ezen terület Gksz-1 és Gksz-2 övezeti besorolású telektömbökre tagolódik.
A tárgyi terület e tekintetben két, azonos rendeltetési és építési, de eltérő telekalakítási jellemzőkkel rendelkezik - az alábbiak szerint:
A Gksz-1 övezeti besorolású területrész szabályozási jellemzői:
terület: gazdasági terület, kereskedelmi-szolgáltató
épület elhelyezés: szabadon állóan
max. építménymagasság: 12,5 m
max. beépíthetőség: 50%
legkisebb telekterület: 1800 m2
legkisebb telekszélesség: 30 m
legkisebb zöldfelület: 25%
A Gksz-2 övezeti besorolású területrész szabályozási jellemzői:
terület: gazdasági terület, kereskedelmi-szolgáltató
épületelhelyezés: szabadon állóan
max. építménymagasság: 12,5 m
max. beépíthetőség: 50%
legkisebb telekterület: 1500 m2
legkisebb telekszélesség: 30 m
legkisebb zöldfelület: 25%
Melléklet: Szabályozási Terv vonatkozó szelvénye.
A terület közmű ellátottsága:
A villamos energia ellátáshoz rákötés a Kethelyi út mellett a vasúttal párhuzamosan futó 20 kV-os légvezetékre lehetséges. Ez a vezeték a szolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint 500 kVA igényig elbírja a Pajtai dűlő ellátását, ha nagyobb teljesítményre van szükség, akkor a Szent János tértől kell hálózatfejlesztést megvalósítani.
A 8135.-ös régi vérteskethelyi út menti ingatlanok ivóvízellátása a szolgáltatótól kapott tájékoztatás szerint az érintett területen húzódó, NA 300-as azbesztcement vezetékről megoldható. Elérhető még a területen a Vérteskethely-Hánta NA 250 KM-PVC vezeték is. Az ingatlan beépítése során figyelni kell a két vezeték elhelyezésére, érintettségük esetén azokat ki kell váltani, illetve védőcsőbe kell elhelyezni.
Szennyvízvezeték rácsatlakozási lehetőség Kisbér belterületén, a Tatabánya-Pápa vasútvonalon belül elérhető. A szennyvíztelep jelenleg igénybe vehető szabad kapacitása 20m3/nap, a létesülő ipari üzemek részéről a szennyvíztelepre kezelés nélkül csak kommunális szennyvíz befogadható. 2012.-ben indul a Bakonysárkány-Vérteskethely-Kisbér szennyvízhálózat fejlesztés, aminek következtében a szennyvíztelep befogadóképessége nagy mértékben megnő.
A terület mezőgazdasági művelésből történő kivonásáról:
A területen található ingatlanok jelenleg „szántó” művelési ágú mezőgazdasági ingatlanok, e ként beépítésük, illetve értékesítésük külföldinek, vagy jogi személynek nem lehetséges. Az értékesítéshez az ingatlanok termelésből kivonása szükséges, melynek természetesen ki kell terjednie az ingatlanok közúti kapcsolódását biztosító szabályozási terv szerinti feltáró út kialakításához szükséges területre is.
Az illetékes komáromi Földhivatallal, illetve az építési hatósággal egyeztetve a kivonás menetéről az alábbiak szerint tudok tájékoztatást adni:
Érdemes először a jelenleg szántóként nyilvántartott ingatlanokból a megvásárolni kívánt területet a tulajdonos Önkormányzat révén ingatlan megosztás útján földmérővel kialakíttatni. A kialakított új – megvásárolni kívánt – ingatlanra vonatkozóan kell a termelésből kivonást megindítani, természetesen a tulajdonos Önkormányzat útján. Az ingatlan megosztása lehetővé teszi, hogy már ekkor megindítható legyen az üzemépület és csatlakozó út építésének engedélyezésére irányuló eljárás. Ezen eljárások időigénye mintegy 60 nap, ezek az eljárások a földhivatali eljárásokkal párhuzamosan is folytathatóak. Mód van ugyanakkor arra is, hogy az ingatlanok megosztása nélkül, azok egyes részeire indítsák meg a szükséges eljárásokat, ebben az esetben az alábbi szabályokat ennek megfelelően kell alkalmazni.
A kivonás menete egy úgynevezett ’humuszmentési terv’ elkészíttetésével kezdődik, amelyet arra jogosult talajtani szakmérnökkel kell elkészíttetni. Ennek időigénye mintegy 30 nap.
A humuszmentési terv birtokában kell benyújtani a más célú hasznosítás iránti kérelmet, mely engedélyezést a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályoz. A törvény 12. § (1) bekezdése alapján a más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet helyrajzi számát; a más célú hasznosításhoz szükséges terület igényt; a más célú hasznosítás pontos célját; a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát és az ahhoz tartozó terület kimutatást; illetve a talajvédelmi (humuszmentési) tervet. Fontos hogy a kérelemben indokolni kell, hogy miért éppen az adott terület más célú hasznosítására van szüksége a kérelmezőnek. Az eljárás megindítása előtt erről az eljáró földhivatallal egyeztetni kell. A más célú hasznosítás engedélyezésére irányuló eljárás időigénye mintegy 30 nap.
A más célú hasznosítás engedélyezése esetén, a földvédelmi járulék megfizetése után (ez az érintett területen várhatóan nagyságrendileg 880 000 forint/hektár mértékű lehet) lehet a szükséges területet ’beruházási területté’ nyilvánítani a 109/1999. számú FVM rendelet 62.§-ának előírásai alapján, melyet a földhivataltól kell kérelmezni. Az átminősítéshez a más célú hasznosítást engedélyező jogerős határozatot; a földvédelmi járulék megfizetését igazoló dokumentumot; a létesíteni kívánt üzemépületek illetve feltáró út építési engedélyét; illetve ha az ingatlan megosztására eddig nem került sor, az ingatlan megosztására vonatkozó földmérési munkarészt kell csatolni. Az átminősítés iránti eljárás időigénye mintegy 30 nap.
A terület beruházási területté való átminősítése után van mód az ingatlanok értékesítésére. A tulajdonos változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének időigénye 30 nap, de ez időtartam alatt a felek megállapodása alapján már megkezdhetőek az építési munkálatok.
Felhívom a figyelmet, hogy az egyes konkrét hatósági eljárások megindítását megelőzően az eljáró hatóságokkal a beruházónak egyeztetnie kell, jelen tájékoztatás a hatósággal való egyeztetés alapján készült, de nem tekinthető hivatalosnak.
Az egyes eljárásokban a beruházó tulajdon szerzéséig a jelenlegi tulajdonos Önkormányzat tud eljárni, ennek szabályait a leendő beruházóval kötendő szerződésben kell lefektetni, de minden szükséges dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve a felmerülő valamennyi költség viselése a leendő beruházó feladata.
A területek eladási áráról:
A tulajdonos Kisbér Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendezési terven jelölt úthálózat által öt sávra osztott területen az utak által meghatározott sávokban hektáronkénti irányárát az
1. sávban 4 000 000 Ft/hektár,
2. sávban 3 900 000 Ft/hektár,
3. sávban 3 800 000 Ft/hektár,
4. sávban 3 700 000 Ft/hektár,
5. sávban 3 600 000 Ft/hektár
árban állapította meg. Az Önkormányzat a területen a megvásárolható legkisebb területet 3000 m2-ben határozta meg, és rögzítette, hogy a vevőt terheli a közművek kiépítésének kötelezettsége és költsége, mely kötelezettséget az adásvételi szerződésben egyértelműen rögzíteni kell.
Fentiek alapján az ingatlanok befektetésre alkalmasak, várjuk a kedves Kisbérre telepedő cégek, vállalkozások jelentkezését!
Dörnyei Vendel
jegyző
