Szent István király- és az Államalapítás Ünnepe Kisbéren
2016. augusztus 22. , hétfő
Évről-évre ünneplés és tiszteletadás vár minket Szent István király- és az Államalapítás Ünnepén. Augusztus 20-a az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.
Kisbéren, 2016. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Templomban 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisével indult a megemlékezés, majd a hagyományoknak megfelelően a Kiskastély kertjében folytatódott. Kőhalmi Endre, a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Czunyiné Dr. Bertalan Juditot, egyéni országgyűlési képviselőnket, Dr. Vida Dórát, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal főigazgatóját, Popovics Györgyöt, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnökét és Bozori Zsuzsannát, a Kisbéri Járási Hivatal vezetőjét.
A megnyitót követően Sinkovicz Zoltán, Kisbér város polgármestere szólt a megjelentekhez:
„Ez a jeles nap rólunk, nekünk beszél államunk alapítójáról és a magyarságról, mindarról, ami egybe forrasztja nemzetünket, s mindarról, amiről beszélnünk kell újra meg újra...
Nemzetünk krónikája azt üzeni, hogy csak akkor emelkedik fel országunk, ha mi, benne élő magyarok képesek vagyunk lelkünkben is felemelkedni, erősnek lenni. Ehhez nem csak józan és életre való tervek, hanem bátor és okos tettek is szükségesek, amelyek alapján mi magunk látunk hozzá és visszük végbe álmaink megvalósítását. Szent Istvánt és kora magyarságát is az jellemezte, hogy megragadták a lehetőségeket, hiszen az államalapítás más népek számára is példaképül szolgált. Akik nem éltek vele, azok javarészt eltűntek a történelem süllyesztőjében. A vérzivatarban eltelt több mint egy évezred során bebizonyítottuk önmagunk és a világ számára, hogy minden körülményben jellemző reánk az alkotókedv, az életszeretet, és a rendíthetetlen hit a jövőben! Most, amikor államalapító királyunk nagysága előtt hajtunk fejet, nem csupán történelmünk egyik legdicsőbb alakjára emlékezünk, hanem arra az ötven emberöltőnyi magyarságra, akik az eltelt évezredben – dacolva a túlerővel, őseik dicső példáiból erőt merítve – sötét és gyászos korokban is őrizték magyarságukat, s kilátástalan helyzetekben is újjászervezték az államiságot. Az államalapítás hasonlít a családalapításra. Családjaink fennmaradásának záloga, hogy az egymás nyomdokaiba lépő nemzedékek újra és újra családi kötelékeket alapítanak. A család tagjai azon dolgoznak, hogy egymásban gyarapítsák a jót, s a rosszat kijavítsák. Fáradság, temérdek tennivaló, seregnyi gond, folyamatos felelősség a családért való munkálkodás, de minden közösen megszerzett és megélt öröm boldogságunk és tartásunk alapja is egyben. Jellemző ránk, ahogy szembenézünk a kihívásokkal, leküzdjük a hétköznapi problémákat, megosztjuk egymással bánatunkat, s minden örömünket. A család mindenki számára az otthont jelenti, azt, hogy van hová hazatérnünk. Az állam is hasonlót jelent, otthont, hazát a nagyvilágban.
Történelmünk sikere, hogy volt, van és lesz mindig egy önálló európai állam, amelyre minden magyar hazájaként gondol!
Szent István tetteivel arra tanított bennünket, hogy otthont kell teremtenünk magunknak, amely biztonságot és védelmet nyújt, s teret ad alkotó kiteljesedésünknek. A magyar állam építménye követi az európai értékrendet, de ez mellett tükröznie kell a benne élők hagyományait, akaratát és önállóságát! Államalkotó nemzetünk tagjaiként ma is úgy érdemes magunkra tekintenünk, mint valódi alkotóira, újraalapítóira államunknak. Rajtunk múlik, hogy a magyar állam 21. századi építménye milyen otthonunk lesz. Ezért nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani a teljesítményük előtt. Itt állunk egy új kor kezdetén, mint ahogy a világ is egy új kor küszöbéhez érkezett. A régi világ válságban van, az új világ pedig most van születőben. A világválság következményei minket is szorongatnak, de ez sem akadályozhat meg minket abban, hogy saját magunkkal ismét bölcs kiegyezésre jutva újra felemeljük a lelkünket. Azok a nemzetek lesznek a 21. század nyertesei, akik képesek erre.
Mi, magyarok pedig a vérünkben hordozzuk a tudást, hogy ha a lélek emelkedik, csakugyan vele emelkedik minden. Emeljük fel tehát lelkünket mi is. Kezdetnek elég lesz, ha oda emeljük, ahová ez van írva: „A haza minden előtt.””
A polgármester ünnepi beszéde után Tihanyi Fehér Virág és Kőhalmi Endre előadásában – eddig nem hallott részletességgel – Szent István életútját, tetteit és érdemeit hallhattuk, majd a Langallik Néptáncegyüttes szórakoztatta a megjelenteket.
A beszédeket Czunyiné Dr. Bertalan Judit zárta, aki elmondta, hogy ezer esztendővel ezelőtt eleink keresztény és független magyar államot teremtettek. Keresztényt, mert érezték, csak a hitnek van teremtő ereje, és mert tudták, hogy a keresztény Európa talajába csak keresztény állam tud meggyökerezni. Független államot teremtettek, mert tudták, a függetlenségében sérült állam nem tudja ellátni legfőbb feladatát: nem tud megfelelő védelmet és oltalmat nyújtani az országban élő magyaroknak és nem magyaroknak. A Szent István által fölépített keresztény és független magyar állam évszázadokon át védelmet és otthont nyújtott a Szent Korona minden népének. Szent István király és a Szent Korona a folytonosságot, az életet, a megmaradást jelenti a nemzet számára.
Büszkén kell hát felemelnünk a fejünket ezen a napon, és bátran kiáltanunk a világ felé egy bizakodó nemzet hangján, hogy minket nem lehet megtörni.
Minket nem lehet legyőzni, mert mi nem harcolunk, hanem egymás szemébe nézünk, és egymás tekintetében meglátjuk azt a jövőt, amit nem az unió, nem a globalizált világ ír elő számunkra, hanem mi magunk fogunk elérni a saját erőnkből, a saját tettrekészségünkből és abból a hitből, amely átvezette a nemzetet a zivataros évszázadokon.
Ebben az elferdült értékrendű világban ragaszkodjunk az értékeinkhez, a hagyományainkhoz, az ereklyéinkhez, a szimbólumainkhoz, a hitünkhöz és mindenhez, ami azzá tesz minket, amik vagyunk,
Beszéde végén egy örömteli hírt jelentett be képviselő asszony: Dr. Udvardi Erzsébet belgyógyász-kardiológus szakorvos, háziorvos, Kisbér város volt polgármestere nemzeti ünnepünk alkalmából átvehette Áder János Köztársasági Elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemkereszt legmagasabb fokozatát, az arany fokozatot, melyet a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréseként adományoztak. Egyben köszönetet mondott Kancz Csaba megyei kormánymegbízottnak és Dr. Vida Dóra főigazgatónak a segítségükért, mellyel hozzájárultak a kitüntetés felterjesztési procedúrájának végrehajtásához. Ezután Popovics Györggyel közösen egy virágcsokorral köszöntötték a volt polgármestert. Szintén egy virágcsokorral köszöntötte az ünnepeltet Sinkovicz Zoltán polgármester is.
Dr. Udvardi Erzsébet könnyeivel küszködve mondott köszönetet mindenkinek, akinek része volt abban, hogy ezt a magas állami kitüntetést megkaphatta, valamint azoknak, akik az elmúlt három polgármesteri ciklusában segítették és támogatták őt munkájában.
Az ünnepség végén a Himnusz közös eléneklése után Sinkovicz Zoltán polgármester szegte meg a Szent István napi új kenyeret, melyet körbekínáltak egy pohár borral.
