KISBÉRI BÜSZKESÉGPONT
1956-os emlékkiállítás ünnepélyes megnyitója
2017. március 05. , vasárnap
2017. március 3-án, ünnepélyes keretek között nyitották meg a Kisbéri Helytörténeti Múzeumban a KISBÉRI BÜSZKESÉGPONT című 1956-os emlékkiállítást.
Tálos Tibor, a Polgármesteri Hivatal turisztikai referense köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Dr. Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárát, Czunyiné Dr. Bertalan Juditot, a körzet egyéni országgyűlési képviselőjét, Sinkovicz Zoltánt, Kisbér város polgármesterét, Dr. Veres Zoltánt, a Komárom-Esztergom Megyei Hivatal jegyzőjét, Bozori Zsuzsannát, a Kisbéri Járási Hivatal vezetőjét, dr. Szalay Péter c. r. alezredest a Kisbéri Rendőrkapitányság vezetőjét, Bajkai Csaba esperes plébánost, és Békási Imre kisbéri vállalkozót, aki magángyűjteményének felajánlásávaljárult hozzá a kiállítás megvalósításához.
A Himnusz eléneklése után Sinkovicz Zoltán köszöntötte a megjelenteket, aki elmondta, hogy ez a kiállítás az 1956-os Emlékbizottság támogatásából jöhetett létre, ezzel bővítve a Kisbéri Helytörténeti Múzeum eddigi három részből (Várostörténeti-, Kisbéri Ménestörténeti-, Régi mesterek és mesterségek) álló gyűjteményét. Az Emlékmúzeum célja, hogy bemutassa a forradalom és szabadságharc dicső és tragikus eseményeit nagy hangsúlyt fektetve a Kisbéren történtekre, ezzel emléket állítva 1956 hősei előtt. Átfogó képet kaphat a látogató az 1956-os kisbéri eseményekről, majd a forradalmat követően a megtorlásban áldozatul esett lakosok kálváriájáról, egyben bemutatja a korabeli egyenruhák, tárgyi eszközök segítségével a burkolt megtorlás résztvevőit is.
Beszéde végén a polgármester megköszönte a Polgármesteri Hivatal, a Városigazgatóság és a Wass Albert Művelődési Központ munkatársainak és Békási Imrének a munkáját és a gyűjteményének a felajánlását. Külön köszönetét fejezte ki Belány Róbert kisbéri vállalkozónak, aki a Híd Televízióval és a "Légy több, Tégy többet" Alapítvánnyal közösen, a kisbéri eseményekről valamint a Kisbérről 56-ban eltávozottakról készített filmmel nagyban hozzájárult a 60 éves évforduló méltó megünnepléséhez.
Dr. Rétvári Bence avató beszédében elmondta, hogy Magyarország Kormánya az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról történő méltó megemlékezés és a hősök előtti tisztelgés érdekében a 2016. évet az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévévé nyilvánította.(Az Emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt.)
A kormány által, a 2015. október 23.-ától 2017. június 16.-ig terjedő időszakra megalakított 1956-os Emlékbizottságegyebek mellett javaslatot tesz a kormánynak az évfordulóval kapcsolatos hazai és nemzetközi megemlékezések, rendezvények, ismeretterjesztő programok szervezésére, emléktáblák és emlékhelyek létrehozására, emlékművek állítására, dokumentum-, ismeretterjesztő és játékfilm készítésére, könyvek, tudományos feldolgozások, kutatások, oktatási anyagok kiadására. Az államtitkár hangsúlyozta, az 1956-os forradalom különlegességét az adja, hogy a forradalomból egy, a nemzeti függetlenségért folytatott szabadságharc lett, ahol a magyarok nemzeti egységbenkiálltak a szabadságért és a függetlenségért, és ez egy olyan örökség, amit nekünk is tovább kell adni, még azoknak a fiatalabb generációknak is, amelyek ma szabadon élhetnek egy független országban.Az évforduló arra is nagy lehetőség, hogy összefogjunk, és méltó helyére tegyük a szívekben és a nemzet emlékezetében 1956-ot. Akkoriban sokan semmilyen áldozattól nem riadtak vissza, "megmentették a becsületében a nemzetet", így tiszteletet érdemelnek, sosem lehet elfelejteni őket - mondta. Hozzátette: 1956 megmutatta, hogy a diktatúrának nincs gyökere Magyarországon, hogy az összefogásban milyen erő rejlik, és ha nem is volt sikeres a szabadságharc, "a mi szabadságunk ebben az eseményben gyökerezik".
A sort Czunyiné Dr. Bertalan Judit folytatta, aki arról beszélt, hogy 1956 példája jelentős a nemzeti közösségnek, a feladat most az, hogy miként tudjuk az évfordulót közös nemzeti ünneppé tenni, 1956-ot közel vinni az emberekhez, továbbá a fiataloknak elmondani, mit jelentett akkoriban az az önfeláldozás, hősiesség és bátorság, amellyel a nemzet szembefordult a hatalmas túlerővel, és megmutatta az egész világnak, hogy nincsenek kis nemezetek, valamint azt, hogy a fennmaradásáért a magyar nemzet mindig kész harcolni. Ez szép feladat, egyúttal nagy felelősség - mondta, hozzátéve: különösen a fiatalokhoz szeretnének szólni, ők az egyik fő célcsoport.
Akkor van jövője Magyarországnak, ha mindazt, amiből a jövő sarjad, nem felejtjük el, és megvalósítjuk azokat a nemes elhatározásokat, amelyek ’56-ban vezették azokat a fiatalokat, akik fellázadtak a zsarnokság ellen – mondta ünnepi beszédében a képviselő asszony.A mi dolgunk, hogy a következő generáció megtanulja a forradalom és szabadságharc értelmét és igazságát, hogy van egy nép Európa közepén, amelyik saját maga akar dönteni sorsáról. Nemzeti önrendelkezés, jogállam és szabadság azok az értékek, amelyeket tovább kell adnunk – fűzte hozzá, majd egy idézettel fejezte be beszédét :
„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
(Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin /1918 – 2008/, Nobel-díjas orosz író.)
A felszólalások után a kiállítás megálmodója, Békási Imre szavalta el saját versét, majd a Kisbéri Táncsics Gimnázium diákjainak műsora zárta az eseményt, végül a vendégek az ünnepélyes szalagátvágással átadták a kiállítást.
