2018. február 22.-én kora este nyitotta meg Greinerné Ábrahám Erzsébet és Horváth Cintia a WAMK Képzőművészeti csoportjának kiállítását.
Horváth Cintia köszöntötte először a megjelent érdeklődőket, aki másfél éve vette át Greinerné Ábrahám Erzsébettől, a WAMK rajzszakkörét, és aki jelenleg a pécsi egyetemen tanul negyedik éve tanár szakon.
Akkor még nem is gondolta a szakkörvezető, hogy másfél évi munkával a hátuk mögött, ilyen jó csapattal az oldalán sikerül megnyitni egy önálló kiállítást. A gyönyörű alkotásokban – folytatta Cintia – látható mindaz a türelem, akaraterő, kitartás, fejlődés, s nem mellesleg a belefektetett idő, amely ezeket a fiatalokat vezérelte a munka során. A szakkör kezdetén elsőként grafikákkal és a formaelemzéssel foglalkoztak, s csak utána következtek a színes technikák. Mikor a selyem-, üveg- és akrillfestéshez érkeztek, a lehető legszabadabb kezet kapták a kipróbálásukban, hogy ki-ki önmaga kísérletezze ki, hogy miben jó. Hihetetlen, de a kiállított képek között „első” munkák is vannak. A csoport tagjai otthon keresgettek az interneten képeket, melyeket telefonon/tableten elhoztak a foglalkozásra, s némi segítséggel, de maguk dolgozták fel egyedül azokat. Nem féltek belevágni például a hatalmas farost lemezek festésébe sem, s kivétel nélkül csodálatos munkák születtek. A közös érdeklődés és az együtt dolgozás szoros kapcsolatba hozta a gyerekeket, s nemcsak barátokká, de egymás inspirálóivá is váltak. Köszöntője befejezéseként a szakkörvezető megköszönte a Wass Albert Művelődési Központnak és dolgozóinak a szakkör támogatását, és természetesen hálás a csoport tagjainak is, akik lelkesen járnak és dolgoznak szombat délutánonként, és akik nélkül ez a kiállítás nem jöhetett volna létre. Ők pedig, Horváth Georgina, Pénzes Anna, Major Anett, Jámbor Katalin, Trescsik Dorka és Fanni és Marozsán Klaudia.
A köszöntő után Greinerné Ábrahám Erzsébet nyitotta meg a kiállítást, aki a Kisbéri Táncsics Mihály Gimnáziumban és az ászári általános iskolában tanít vizuális kultúrát. Megnyitó beszédében elmondta, hogy egy pedagógusnak a legnagyobb ajándék, amikor látja beérni a munkáját, amikor felnevel egy gyermeket kis korától és azt érzi, hogy felkészült felnőtt lett, és azon a pályán sikeres, amelyet tanított neki. Az egyik legszebb pillanata az életének, hogy át tudta adni a stafétát Cintiának, aki a diákból rövidesen tehetséges kész tanárrá válik. Hiszi és vallja – folytatta megnyitóját Erzsébet -, hogy a következő generációból azok lesznek az életképesek, akik másképp tudnak gondolkodni, kreatívak, akik alkotnak és el tudnak mélyülni valamiben. Az életkorhoz viszonyítva nagyon professzionális, színvonalas munkák láthatók a kiállításon. Ennek a kiállításnak a célja nemcsak az, hogy a város lássa, milyen tehetséges fiatalok élnek köztünk, hanem az is, hogy megmutassuk: a mai modern világban sem felejtjük el a materiális művészetet.
Végül nagyon sok sikert kívánt a csoport további alkotásaihoz, a szülőknek sok-sok örömet, mert annál nagyobb ajándék nincs, amikor a gyermek így kulturálódik és művelődik.