Kisbér város hivatalos honlapja
           
       

MEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRA

2019. március 21. , csütörtök
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRAMEGEMLÉKEZÉS AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRA

Megemlékezés az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra. 2019. március 15.-én este tartotta Kisbér városa az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére tartott ünnepi megemlékezését.

További képekért kattintson ide!

Az ünnepség első helyszínén, a Petőfi Sándor Általános Iskola előtt található Petőfi szobornál kezdődött a megemlékezés, majd a megjelentek elsétáltak a Wass Albert Művelődési Központba, ahol a Himnusz közös eléneklése után Czunyiné dr. Bertalan Judit egyéni országgyűlési képviselőnk mondott beszédet : „1848 misztériuma a magyar nemzet lelkébe kitörölhetetlenül ivódott bele. Nehéz nem emlékezni a forradalmi hevület és a szabadságeszmény kifejezésekre a történelemkönyvek citátumai között. Nehéz nem felidézni az utat a Pilvax kávéháztól Táncsics börtönéig és nehéz nem fejből mondani a Talpra magyar!-t. Nem lehet nem látni az összefüggéseket a reformkor nagyjainak (Széchenyi, Kossuth) törekvései és az áprilisi törvények között. Nehéz nem didaktikusan citálni a forradalmárok szabadságeszményét, mintegy üzeneteket keresni köztük a mai világunk közéleti kérdéseire, problémáira. Nem könnyű Kossuth és Széchenyi, Petőfi és Jókai közül megmondani, hogy melyiknek mi is az öröksége, és ki is az örököse a ma Magyarországán. De nem is biztos, hogy kell. Egy más korban, egy másik történelmi helyzetben nem ez vezet a helyes következtetésekhez, pláne nem helyes útmutatáshoz…… A 19. századi Európa a hatalmi egyensúly jegyében működött. A rendszernek az öt főszereplő, az öt nagyhatalom több pólusú jelleget kölcsönzött. Az európai államok azonban a fokozott biztonságra törekedve szövetségi rendszerekbe, két, egymással szemben álló hatalmi tömbbe tagozódtak. A kérdés az volt, hogy fel lehet e rúgni az egyensúlyt büntetlenül?....... Kőkemény racionalitás és kényszer határozza meg az európai egyensúlyhelyzetet akkor is. És ebben a kényes forradalmi környezetben, és nem mellesleg, új eszmék és ideológiák rohamtempójú térhódításában kell a reformkor eszményeiért, a magyar polgári társadalom eléréséért küzdeni a korábban tradicionálisan szervezett Magyarországon….. A magyar lánglelkű forradalmárok, Jókai, Petőfi és a márciusi ifjak józan ésszel nem vágtak volna bele egy vesztes csatába, mégis alkalmasnak, erősnek érezték a nemzettudatot ahhoz, hogy európai színtéren is hallatsszon a hangjuk. Számukra ez éppen elég volt, magyarnak lenni és magyarnak maradni egy átalakuló, változó Európában. Talán romantikusnak tűnt, hogy egy maroknyi, az európai nagyhatalmakkal ellentétes vélemény meghatározó lehet, hogy a magyar nemzet hangja a kor meghatározó európai kérdésében iránymutató lehet, talán őrültségnek és idealistának hatott, hogy a Habsburg Birodalom árnyékában megszülethet a magyar szabadság. Talán megbotránkoztató a gondolat, hogy lehet igaza egy kis nemzetnek, hogy felkerülhet a térképre, hogy önmaga tud, mer, akar maradni és nem hánykódni az európai hatalmak hajóinak farvizén az éppen aktuális érdekszövetségek mentén. Európa vezetői tudták, hogy érdekkülönbözőségei miatt nem lehet egységes európai birodalom (egyesült államok), hogy a status quo megváltozásával csak veszít, de nem csupán Európa, hanem annak nemzetei is. Önfeladás vagy megmaradás. Ez a kérdés 1848-ban. „Rabok legyünk vagy szabadok” – ugye ismerős? De a szabadság, a Habsburgoktól való függetlenség igénye mellett azt is kifejezte, hogy nem akarunk a nagyhatalmak játszóterei lenni. Üzenete és tanulsága a forradalomnak mindenképpen van. A márciusi ifjak, a forradalmárok hittek Magyarország függetlenségében. Március idusán nem volt más a szemük előtt, csak a hazájuk, hitük és reményük Magyarország megmaradásában. A forradalmárok reménye, a jövő Magyarországa : dédapáink, nagyapáink, szüleink s a ma Magyarországa. Volt értelme hinniük a lánglelkű ifjaknak. Ha nem hittek volna, ma nem lenne országunk, hazánk és nemzetünk. Valahol beleolvadtunk volna az egységes, de nemzeti értékek nélküli Európába, hitet, reményt, jövőt feladva. A ma magyarjai büszkén tekintik a forradalmi ifjak szellemi örököseinek magukat. Felelőssége a ma élő magyaroknak, hogy az utánunk jövő nemzedékek úgy tekintsenek vissza Európa XXI. századának történéseire, hogy felmenőik felelősséggel mertek hazájuk, nemzetük mellett dönteni- és bár forradalmak nem tépázzák korunkat, de értékek vagy érdekek háborúja zavarja fel a rendet. Önmagában a forradalom is büszkeségre ad okot minden magyarnak. De ismerve a kort, melyben a magyar szabadság született, ennek értéke sokkal erősebb, és jól látszik, ha nincs a bátorság, a vakmerő hit a jövőben, ma nem áll nemzet a hazán. Tisztelet a bátraknak!” Képviselő asszony megemlékező gondolatai után a Bánki Donát Szakképző Iskola diákjainak „Mióta piros, fehér, zöld” című műsorát láthattuk, akik előadásukban visszaröpítettek minket a szabadságharc idejére. Ezt követően a Kis Langallik, a Táncsics Gimnázium, a Cseresznyés színtársulat valamint a Wass Albert Művelődési Központ Mazsorett csoportjának „Március van, határtalan az élet” című közös műsorát láthattuk.

  • Elérhetőségek
  • Galéria
  • Kultúra
  • Látnivalók
  • Munkalehetőségek
  • Sport
  • Szálláshelyek
  • Testületi ülések
  • Videók
  • Városi KönyvtárWass Albert Művelődési Központ
    Kisbér Város Önkormányzata - 2870 Kisbér, Széchenyi u. 2. - Telefon: (+36 34) 552-002 - E-mail: titkarsag@kisber.hu