Megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseiről

2020. október 24. , szombat

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”
John F. Kennedy (1960)

1989. október 23-a óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.

A hagyományoknak megfelelően 2020. október 23-án este, az 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 64. évfordulója alkalmából tartotta meg koszorúzási ünnepségét Kisbér városa a Pilbauer közben Pilbauer László emléktáblájánál.

A Himnusz közös eléneklése után Takács József, a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megemlékezőket, majd Pilbauer László 56-os tevékenységét méltatta, aki az 56-os forradalom és szabadságharc idején a kisbéri események irányítója volt. Pilbauer László néptanító - amikor az 56-os cselekedetei miatt eltiltották a pedagógiai pályától -, képes volt a semmiből új életet kezdeni, úgy, hogy „gyökereit” megtartotta. Új szakmát tanult, majd elhelyezkedése után képességei eredményeként hamar vezetővé vált. Nyugdíjazása előtt pár évvel rehabilitálták, visszakapta tanári oklevelét és többek között földrajzot is tanított a helyi gimnáziumban. Nem tagadta meg azonban a paraszti kézi munkát sem. Ilyen volt egy példakép néptanító.

1956 szellemisége mindazoké, akik lélekben egyetértettek vele, cselekedtek érte, és áldozatot hoztak céljaikért. Akkor mi magyarok mutattunk példát a világnak, az egész emberiségnek szabadságszeretetből és önfeláldozó hazafiasságból. 1956 szelleme mind a mai napig kötelez bennünket – fejezte be beszédét az intézményvezető.

A beszéd után elhelyezték a megemlékezés koszorúit a megemlékezők.

Koszorút helyezett el:

Czunyiné dr. Bertalan Judit, térségünk egyéni országgyűlési képviselője;
Sinkovicz Zoltán polgármester és Vaderna Tamás alpolgármester, Kisbér Város Önkormányzata nevében;
Bozori Zsuzsanna hivatalvezető és Dr. Gál Péter hivatalvezető helyettes, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kisbéri Járási Hivatala nevében;
Lányiné Szabó Judit osztályvezető nővér és Pál Gyuláné nővér, az Őszi Napfény Idősek Otthona nevében;
Orbán Zsuzsanna a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár, és Gerenday Zsuzsanna a Kisbéri Városigazgatóság nevében;
Baksa Zoltánné intézményvezető, Varga Melinda tagintézmény vezető és Milus Lajos intézményvezető, a kisbéri oktatási intézmények nevében;
Csehné Németh Ilona intézményvezető, és Morvai Attiláné intézményvezető helyettes a Kisbéri Gyöngyszem Óvoda és Bölcsőde nevében;
Dr. Szabó Mariann osztályvezető főorvos a Batthyány Kázmér Szakkórház nevében;
Tóth Gábor r. alezredes, a Kisbéri Rendőrkapitányság nevében;
Szeder Tamás a Kisbéri Lovas Sport Egyesület, és dr. Tamtom Péter elnök, a Kisbér Városi Sport Egyesület nevében;
Nedoba Margit és Horváth Lászlóné a FIDESZ kisbéri szervezete nevében;
Dr. Szinyi Károly elnök és Szabó Ferenc titkár a KDNP kisbéri szervezete nevében;
Újváry-Szennovitz Irisz és Szabóné Jungvirt Nikoletta a Fidelitas kisbéri szervezete nevében;
Falmann József elnök és György Antal az MSZP kisbéri szervezete nevében;
Lakatos Tiborné és Lakatos Bettina a Kisbér Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata nevében.

Hősköltemény egy pesti srácról

Te napköziben nevelkedett apró kamasz,
Te, akinek élete mindössze
vagy tizenöt sivár tavasz.
Te, kibe már az A. B. C.-vel
tömték az ideológiát,
A szovjet tankok vad tüzében
zengted a szabadság dalát.
A tankok acél záporában
sem remegett gyenge kezed.
Bátran markoltad meg a géppisztolyt,
és szórtad rájuk a tüzet.
Kicsiny szíved tán összerezzent,
de lábad bátran szaladt.
Kezedből nyugodt, biztos ívben
repült a benzines palack…
Te pesti srác, te hősök hőse
ontottad drága véredet,
s a kivívott szent szabadságban
megkaptad érte béredet.
Te kicsiny bajtárs – esküszünk, hogy
megvédjük ezt a drága vért,
mert nem lehet, hogy kicsiny szíved
hiába ontott annyi vért…
Te pesti srác,
Te napköziben nevelkedett apró kamasz!
Te, akinek élete mindössze
Vagy tizenöt sivár tavasz.
Téged, ki ezt a drága élted
hazádért így adtad oda,
amíg magyar él a földön:
nem felejtünk el soha!