Kincsem születése
2010. november 25. , csütörtök
Kisbéri emberek lévén, büszkék vagyunk múltunkra, történelmünkre, így városunk történelmének fontos személyiségeire, sőt lovaira. A csodás versenyló, a Kincsem minden korban figyelmet érdemel. Örömmel újságoljuk el, adjuk közhírré a következő sorokat.
Malomsoki László
Dr. Hecker Walter hippológus professzor és Brenyó József évek óta kutató, adatgyűjtő munkát végeznek egy a híres magyar versenylovakról - KISBÉR, KINCSEM, IMPERIÁL – szóló könyvhöz.
Kincsem pályafutásának tanulmányozásakor szembesült a szerkesztő, Brenyó József azzal hogy, bár Kincsem születési idejét pontosan tudja a szakirodalom, a helyszínt illetően kétségek merülnek fel egyesekben. Komoly lovas-szakemberek törnek lándzsát amellett, hogy a csodakanca Tápiószentmártonban látta volna meg a napvilágot. A témában az egyik utolsó hiteles szakértő, dr. Bódai József a Magyar Királyi Kisbéri Ménes egykori állatorvosa, számon is kérte dr. Fehér Dezsőn a Kincsem c. könyv íróján a tények kreatív értelmezését.
Sajnos a tévedések, ferdítések mítoszokat szülnek, melyeket az utókor valóságnak hisz végül. Szögezzük le, Blaskovits Ernő Kincsem tulajdonosa sohasem állította azt, hogy lova Tápiószentmártonban született, korabeli szóhasználattal, elletett volna. 1910-ben azt nyilatkozta: Úgy emlékszem, Kisbéren ellett Kincsem. Ebbe az ½úgy emlékszem½ kifejezésbe kapaszkodtak mindazok, akik megkopott memóriájú öregembernek beállítván Blaskovits-ot megkérdőjelezik a tulajdonos szavait. Most száz évvel e polémiát kiváltó kijelentés után dr. Hecker Walter vette magának a fáradtságot és előásta a Vadász és Versenylap 1887. március 24 –i számát, amely három oldalas cikket közöl Kincsemről, annak előző héten bekövetkezett elpusztulása okán. Nos, talán e vezércikk szövege meggyőzi a kétkedőket. Tizenhárom évvel Kincsem születése után az országos lótenyésztés lapja, a Magyar Lovaregylet, a vidéki versenyegyletek hivatalos közlönye, a Vadász és Versenylap a következőket írta: Kincsem. E tüneményszerű versenyló, mely számos versenyzései alatt vereséget nem szenvedett… Blaskovits Ernő úr nevelése, Kisbérben elletett, hol anyja Waternymph akkor éppen farsangolni volt... (fedeztetésen volt). Sajátos játéka a véletlennek, hogy Kincsem éppen születésének évfordulati napján múlt ki, midőn 14-ik évébe lépett. 1874-ben márczius 17-én elletett s ugyan csak e folyó hó17-én költözött el.
Álláspontunk szerint ez a kétségtelen valóság, 13 évvel a csodakanca születése után még mindenki pontosan tudta a helyszínt – Kisbér – és az időpontot - 1874-ben márczius 17-én – is. Helyreigazítás ez ügyben nem jelent meg a Vadász és Versenylapban, és Blaskovich Ernő sem tiltakozott, hiszen Ő pontosan tudta mi az igazság.
Brenyó József
