A családon belüli erőszak és a távoltartás
„A családon belüli erőszakról az utóbbi időben több szó esik. Egy szélesebb körű társadalmi vita bontakozott ki, a megoldás azonban még messze van. Egyre több tragédiáról hallunk, mind több és több áldozat jelentkezik, és a közvélemény növekvő figyelme kíséri a történéseket.”
(Pató Erika)
A családon belüli erőszaknak számos megjelenési formája lehet. Elkövetői és áldozatai a legkülönbözőbb körökből kerülnek ki. Az erőszakot elszenvedők az esetek többségében nem mernek segítséget kérni, félnek a bántalmazó bosszújától. Az események tanúi pedig nem tesznek semmit, mivel a legtöbben úgy gondolják, hogy az, ami a családokkal a zárt ajtókon belül történik, csak rájuk tartozik. A családon belüli erőszak azonban nem magánügy!
A következő összefoglalóból megtudhatják, hogy milyen formái lehetnek a családon belüli erőszaknak, hogy az áldozatok kitől, milyen segítségre számíthatnak, végül röviden bemutatjuk a távoltartás intézményét is.
A családon belüli erőszak áldozata bárki lehet, aki a bántalmazóval valamilyen függőségi viszonyban áll. Az erőszak elszenvedői lehetnek: partner, szülő, gyermek, testvér, idősek, fogyatékkal élők. Az erőszak megnyilvánulásának számos formája lehet, így például:
• Fizikai bántalmazás
• Lelki terror
• Elhanyagolás
• Szexuális bántalmazás
• Gazdasági elnyomás
A bántalmazás sok esetben (a bántalmazott megtorlástól való félelme miatt) akár évekig, évtizedekig is folytatódhat, és akár komoly tragédiákhoz is vezethet. A bántalmazás tünetei intenzívek és hosszútávúak. Az áldozatoknál megfigyelhető a gyengeség, a tehetetlenség, megszégyenülés, önbizalomvesztés, alacsony önértékelés, szexuális zavar, öngyilkossági kísérletek.
Ezen hatások elkerülése érdekében ajánlott mielőbb segítséghez fordulni. Amennyiben Ön családon belüli erőszak áldozata vagy környezetében ilyet tapasztal, az alábbi szervezetektől kérhet segítséget:
• Rendőrség: 107, 112
• Krízisközpont: 06-80-20-55-20
• Telefontanú program: 06/80-555 111
• Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület –
minden este 18 és 22 óra között (szerda szünnap):
06/80-505 101
2006. óta törvény garantálja az áldozatok védelmét, és a segítésükre hozták létre az Áldozatsegítő Szolgálatot.
Az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenysége:
1. Áldozatsegítő szolgáltatások minden bűncselekmény áldozatának
• Érdekérvényesítés elősegítése (a bűncselekményt követő 6 hónapon belül): személyre szabott felvilágosítás és ügyintézés a bűncselekmény kapcsán felmerülő problémák megoldására
• Szakjogászi segítségnyújtás (a bűncselekményt követő 6 hónapon belül): ingyenes ügyvédi segítség a rászoruló áldozatnak
• Azonnali pénzügyi segély (a bűncselekményt követő 3 munkanapon belül): lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos és gyógyászati, kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezésére mérlegelés alapján adható, ha ezek megfizetésére az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes
2. Állami kárenyhítés szándékos, személye elleni erőszakos bűncselekmények rászoruló áldozatainak (bűncselekményt követő 3 hónapon belül):
• Jogosult lehet a bűncselekmény sértettje, ha testi épsége, egészsége a bűncselekmény következményeként súlyosan károsodott, vagy
• Ilyen sértettnek, illetve a bűncselekmény következtében meghalt sértettnek egy háztartásban élő egyenes ági hozzátartozója, házastársa, élettársa, eltartottja
A vagyoni kár nagyságát, a jövedelemcsökkenés mértékét és a testi épség, egészség súlyos károsodását igazolni kell.
3. Tájékoztatás bárkinek, aki az áldozatsegítő szolgálathoz fordul
Széleskörű tájékoztatás a büntetőeljárásbeli jogokról, kötelezettségekről, az áldozatsegítés körében adható támogatásokról, illetve egyéb ellátásokról, juttatásokról.
Az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának elérhetőségei:
2800 Tatabánya, Előd vezér u. 4.
Tel: 34/512-790
Fax: 34/512-038
Nyitva tartási idő: hétfő, kedd, csütörtök: 8-16-ig
szerda: 8-18-ig
péntek: 8-14-ig
Ügyfélfogadási idő: hétfő, csütörtök: 9-13-ig
kedd: 13-16-ig
szerda: 13-18-ig
Állandó kihelyezett ügyfélfogadás: 2500 Esztergom, Kossuth u. 13. I/4. minden hónap második péntek 9-12 óráig
A távoltartás:
A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 2009. október 1-jével lépett hatályba, amely az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelését a Rendőrség hatáskörébe utalta.
A Rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartást 72 órára rendeli el, ha a konkrét ügy összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.
Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, a határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodnia kell attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot haladéktalanul, a helyszínen, amennyiben a bántalmazóval szemben az előállítás rendőri intézkedést alkalmazza az előállítás időtartamának lejártáig hozza meg.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg a határozatot megküldésével, az arra illetékes helyi bíróságnál kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését.
A megelőző távoltartás elrendeléséről a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerint illetékes bíróság dönt. A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi, ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. Az eljárás megindítását a bántalmazott, illetve a bántalmazott hozzátartozója is kérelmezheti. A megelőző távoltartást a bíróság legfeljebb harminc napra rendelheti el.
Távoltartás: A büntetőeljárás alatt a bíróság távoltartást rendelhet el. A távoltarása hatálya alatt álló bántalmazó köteles a távoltartás ideje alatt a meghatározott lakást elhagyni, attól távol maradni, a meghatározott személytől, illetve e személy lakóhelyétől, nevelési-oktatási intézménytől magát távol tartani és tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. A távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig terjedő időtartamra rendelheti el. A távoltartás elrendelését az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló, a sértett, a sértett törvényes képviselője, valamint a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja.
Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság
Bűnmegelőzési Osztály