Tájékoztató a kisbéri kistérség lakosságának egészségi állapotáról
2011. október 04. , kedd
Szeptember 27-én délután 2 órakor a polgármesteri hivatal dísztermében Udvardi Erzsébet polgármester asszony meghívására Hollósiné Dr. Szentesi Zsuzsanna megyei tiszti főorvos és Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztési és igazgatási osztályvezető tartottak beszámolót a kisbéri kistérség egészségi állapotáról, és a lehetséges egészségfejlesztési stratégia főbb irányairól.
A megyei kormányhivatal Népegészségügyi Szolgáltató Szerve 2009-ben végzett felmérést a megye népegészségügyi helyzetéről. Úgy találták, hogy a kisbéri kistérség statisztikai mutatói a legrosszabbak a megyében.
Először Szentesi Zsuzsa megyei tiszti főorvos mutatta be a statisztikai adatokat.
A kistérség lakossága elöregedő képet mutat. A várható életkor férfiaknál 69, nőknél 77 év.
Gyermekkorban a leggyakoribb krónikus megbetegedések okai:
1.) bőrbetegségek (24%), 2.) táplálkozási és anyagcsere betegségek (18 %), és 3.) légzőszervi megbetegedések (13%).
A felnőttek leggyakoribb krónikus betegségei: 1.) keringési rendszer betegségei (46%), 2.) csont, izomrendszer és kötőszövet betegségei (26%) illetve 3.) a főbb táplálkozási, anyagcsere betegségek (17%).
A halálozások 49%-áért a keringési rendszer betegségei felelősek. Második helyen állnak a rosszindulatú daganatos betegségek, melyek „csupán” a lakosság 2%-át sújtják, ám a halálozások 22%-áért felelősek.
A daganatos megbetegedések fiatal korban még meglehetősen ritkák, ám a férfiaknál 50, a nőknél 65 év után közel 20%-os eséllyel megjelennek. Mindkét nemnél elsősorban az emésztőszervek megbetegedése (vég-, és vastagbélrák) a leggyakoribb, ám míg a férfiaknál a második helyet a légzőszervi daganatok foglalják el, addig nőknél az emlőrák.
A halálozásozási adatok jelentősen magasabbak a megyei és az országos átlagnál. A halandóság mérésére szolgáló SHH (standard halálozási hányados) az országos átlag 130-140%-a, ami megdöbbentően rossz adat. A halandóságot más szempontból mérő SHA (standard halálozási arány), is kiugróan rossz értéket mutat.
Mindezekért a betegségekért elsősorban az életmód tehető felelőssé. Kistérségi sajátosságnak tekinthető a gyermekkori táplálkozási és anyagcsere megbetegedések (elhízás), illetve a felnőtteknél az emésztőszervi daganatos megbetegedések magas aránya.
Másodikként Kaszásné Zsidákovits Ildikó egészségfejlesztő felvázolta a megyei egészségfejlesztési stratégiát, és ez alapján javaslatokat tett egy kistérségre szabott stratégiára
A megyei stratégia hosszú távon kitűzött fő céljai 1.) a lakosság egészségtudatosságának fejlesztése már a gyermekkortól, 2.) az egészségben eltöltött életévek számának növelése és 3.) az elkerülhető halálozások számának csökkentése. Rövid távú céljai a gyermekkori elhízás mérséklése a közétkeztetésben dolgozók tájékoztatásán keresztül (ha kell, mintaétrendek is rendelkezésre állnak). További célok az önkormányzatok prevenciós kezdeményezéseinek támogatása, a szűrővizsgálatok folyamatos biztosítása, fejlesztése, a területen működő civil szervezetek segítése.
A stratégia része az egészséges életmód alapelveinek propagálása (tanulók, hátrányos helyzetben élők felvilágosítása), a gyakori betegségekkel, kockázati tényezőkkel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a védőoltások támogatása, az emlő- és méhnyakrák szűrés kiterjesztése.
Nagyon fontos a kommunikáció a helyi média és a népegészségügyi intézmények felé.
A megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv felajánlja, hogy önkormányzati igény esetén adott településre lebontva elemzi a helyi sajátosságokat, melynek felhasználásával kidolgozhatók célzott egészségfejlesztési programok.
