Pünkösd neve a görög pentekosztész „ötvenedik” szóból származik, ugyanis ez az ünnep a Húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a Húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetőek pünkösdhöz.
Elhozta az isten, piros pünkösd napját,
Mi is meghordozzuk, királynéasszonykát,
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak, kemence kalácsot,
Ifjú leányoknak rózsakoszorujok,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájok,
Kisebb gyerekeknek porba való játszás.
Jácintus, jácintus, tarka tulipányos
Hintsetek virágot, az isten fiának,
Nem anyámtul lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján,
Hajnalban születtem.
Akkor kendergyek legyen, hogy még az
esztergyát is megérgye!
(Gyöngyösfalu, Vas m.; Tátrai Zs. gy. 1966)