Ezzel a címmel szerveztünk vetélkedőt Kisbér és Gúta között 2014. május 31-én, szombaton a Wass Albert Művelődési Központban. A testvérvárosok vetélkedőjében a köztévén futó Magyarország szeretlek! című műsorban bemutatott feladatokhoz hasonlóakat kellett megfejteni, kitalálni a 6 fős csapatoknak.
De ne szaladjunk ennyire előre! A vendégek délben értek városunkba és egy könnyű ebéd után városnézésre indultunk. Bajkai Csaba esperes úr a katolikus templomot mutatta be a vendégeknek. Ezután megtekintettük a Kiskastélyban lévő helytörténeti kiállítást Szabó András vezetésével. A Lovarda történetét dr. Kulik Mónika mondta el, és Szakály István gyönyörű Kisbéri félvér fogatával a vendégeket elszállította a Mini Magyarországhoz. Aki a kellemes sétát választotta, az sem csalódott. Annyira elbeszélgettünk, hogy sietve kellett visszaérkezni a WAMK-ba a 16 órakor kezdődő vetélkedőre.
A csapatok az előzetesen egyeztetettel ellentétben nem vegyesek lettek, hanem - a vendégek kérésére - egymás ellen vetélkedtek vendégek és vendéglátók. A vendégek lettek a zöld csapat, a vendéglátók pedig a piros csapat tagjai. A szurkolók pálcikákat húztak, ki-ki melyik csapat mögé üljön.
A kisbéri csapat vezetője Dr. Udvardi Erzsébet polgármester volt, abban Sinkovicz Zoltán alpolgármester, Dákai József képviselő, Varga Melinda igazgató, Iványiné Kele Márta tanárnő és Peresztegi László, a hivatal munkatársa szerepelt.
A vendég csapatot Horváth Árpád polgármester vezette, abban Gőgh Mihály, Domján Erzsébet, Paed Dr. Madarász Róbert képviselők, Mgr. Decsi Katalin a helyi egyházi iskola igazgatója és Ing. Mgr. Németh Iveta hivatalvezető szerepeltek.
A zsűriben dr. Szeiffert Ivett aljegyző, Hornung Anita művelődésszervező és Varga Tamás gútai tanár dolgozott.
A vetélkedőt Malomsoki László vezette.
Sokrétű feladatokat kellet megoldani. Az első feladatcsokorban válaszolni arra, ki írta a Hét tonna dollár című művet, amelyet meg is filmesítettek? – Csurka István; vagy Milyen eredetű a KÁDI szó? – arab, török, bírót jelent. Az sem volt baj, ha tudták, a reformkor nagyjai közül egyikük nem sakkozott. Melyikük? Széchenyi István, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor. - Petőfi Sándor volt a helyes válasz.
Ezután a csapatkapitányoknak híres magyar embereket kellett bemutatniuk, a tagoknak pedig mielőbb kitalálniuk.
A zenei feladatokban Nyári Imre bácsi és Petőcz Gábor segített. Egy-két akkordból, vagy a dal egy sorából kellett felismerni az ismert nótát. Mindhárom dalt felismerték a versenyzők, majd közösen el is énekelték azt.
A következő feladatban minden csapattag elmondott egy ismert, de ma már kevésbé használt magyar szót az ellenfélnek, és ki kellett találni a szó jelentését. Noha szerintem nem volt könnyű a feladat, mégis mindkét társulat ráérzett a szó igazi jelentésére.
Ezután híres és kevésbé híres, valamint egykori és mai feltalálókat kellett találmányuk után megnevezni.
Következett egy csak erre a napra Somjai László hegybíró által összeállított feladat. A versenyzők 4 bormintát kóstolhattak, miközben információkat kaptak a borról és a szőlőről. A végén meg kellett mondani a minták sorrendjét. Az Ezerjót György Jánostól, az Olaszrizlinget Bősze Csabától és a Chardonnay, valamint a Királyleányka borokat Somjai Lászlótól kaptuk.
A mesélő című feladat volt a legnehezebb. Egy-egy történetet kaptak a csapatok egy világhíres kisbéri szülöttről, amit elmondtak a társaiknak.
Majd nosztalgiáztunk egy kicsit. A csapatok - a szurkolóik segítségével - összeírták, hány filmsorozatra emlékeznek, amit a ’70-es, és a ’80-as években láttak. Magam előre 23-at írtam össze, de a csapatok 30-ra is emlékeztek.
Ismét elkelt a csapatoknak a segítség, mert a 2012-es Olimpián aranyérmes magyar sportolókat és a magyar Nobel-díjasokat kellett felsorolni.
Nem volt baj, ha tudták, hány könyv jelent meg az Albatrosz sorozat kiadásaiban 1964 és 1977 között Rejtő Jenő művei közül, vagy a Hegedűs Pál és Jaksics György által készített Kisbér képeslapokon című könyvben hány lóról készült kép található.
Ezután már csak arra voltunk kíváncsiak, hány kilométerre van egymástól a felvidéki Pozsonyeperjes és Eperjes, valamint a mai Magyarország területén lévő Eperjes és Eperjeske.
A két utolsó feladatnál dobókockákkal sok pontot lehetett szerezni, és ez a vendégeknek jobban sikerült.
A történelemkönyvbe az kerül be, hogy az első Szülőföldem szeretlek! Kisbér : Gúta vetélkedőnek 106:131 lett a végeredménye.
Egy nagyon finom vacsorát készítettek nekünk a szociális otthon munkatársai, miközben cigányzenei kívánságműsor volt. Aki kérte, elhúzták a nótáját…
A vetélkedő óta csak pozitív visszajelzést kaptam mind a csapattagoktól, mind a hazai- és vendégszurkolóktól. A testvérváros vezetői tervezik a visszavágót Gútán, ahova szeretettel várják a mostani ellenfeleket és természetesen a lelkes szurkolókat is.
Köszönet illeti mindazokat, akiket a cikkben felsoroltam: a csapatok vezetőit, a csapattagokat, a zsűri tagjait, a sok-sok vendég és helyi szurkolót, a zenészeket, a boros gazdákat, a művelődési ház munkatársait, a szociális otthon munkatársait, a Polgármesteri hivatal munkatársait és végül, de nem utolsó sorban Kürti Márta asszonyt, a gútai hivatal munkatársát. Nélkülük, az ő pozitív hozzáállásuk nélkül nem jöhetett volna létre ez a rendezvény.
Bízom abban, sikerült Magyarország 1000 éves történelmét, a Kárpát-medence természetföldrajzát, sokrétű kultúráját, sikerekben gazdag sporttörténetét kicsit jobban megismerni, és a baráti vetélkedő által ismét közelebb hozni egymáshoz a két testvérváros polgárait.
Malomsoki László
önkormányzati képviselő
civil kapcsolatokért, ifjúsági-,
és sport ügyekért felelős tanácsnok
e vetélkedő megálmodója