Megmentésre váró értékeink
Kisbér egyik legrégibb épülete - a római katolikus plébániaház
2015. október 27. , kedd
Talán kevesen tudják, hogy Kisbér második legidősebb épülete a város központjában, a Batthyány tér 5/A. szám alatt álló „régi plébánia”. Építésének időpontjáról nem maradt fenn írásos emlék. A helytörténészek szerint az épület pincéjének építési stílusa alapján, már az 1600-as években is működhetett itt ispotályos ház (egy helyi legenda szerint a vörös barátok kolostora volt), mivel a Győr-Székesfehérvár és a Tatabánya-Pápa fontos közlekedési útvonalak keresztezték egymást Kisbéren.
A kisbéri plébánia épületének funkcióját és korát csak egy alapos művészettörténeti kutatás tudná feltárni. A helytörténeti kutatás alapján annyi azonban bizonyos, hogy az épület 1727-ben már vendégfogadó volt, amelyért a bérlő 100 rajnai forintot fizetett a győri szemináriumnak.
A vendégfogadó az 1768-ban készült kisbéri kéziratos térkép 1. számú épülete. A térképen egy „L” alakú ház látható, előtte két kisebb épület áll. A telekkönyvben a fogadóról a következők olvashatók: „A fogadó elég kényelmes; a terület (település) szélén északi irányban áll, saját halastavacskája van.”
Gróf Batthyány Tódor látva a település növekedését, 1783. március 19-én kelt alapító oklevelében elrendelte az új kisbéri katolikus templom építését és ugyanakkor az Árendás uradalmi vendégfogadó plébániává való átalakítását. Ettől kezdve egészen 2009-ig a helyi római katolikus egyház plébániájaként működött.
A város központjában álló plébániaépület téglalap alaprajzú, egyemeletes, alapterülete 272 m2, országos műemléki védettség alatt áll. Utolsó homlokzati felújítása 1981-ben történt, mely során eltávolították a 19. század végén készült ablakkereteket. A homlokzat közepén máltai jellegű kereszt található. Az épületen többször végeztek felújítást, de a belső elrendezése ugyanaz maradt mind a mai napig.
A pince sarkában található egy téglából kirakott fedetlen kút, melynek mélysége 8,5 m. A kutat még a vendégfogadó idejében készítették és jelenleg is megtalálható benne a víz felszivattyúzásához használt kivájt törzsű vörösfenyő szívócső, alján a réz szívókosárral. A lassan 300 éves fatörzs és szívókosár még mindig a kút része, melyben a talajvízszintnek megfelelően jelenleg is kb. 8 m mély vízoszlop van. A kút további érdekessége, hogy pár centiméter híján teljesen tele van olyannyira, hogy vízéből akár csészével is meríthetünk.
Összeállította:
Bondár Balázs
a kisbéri Római Katolikus Plébánia
Tanácsadó Testületének tagja
