Május középhőmérséklete 16,09 fok volt, ami 0,19 fokkal volt magasabb, mint a sokéves átlag.
Változékony, kevésbé csapadékos tavaszutóra tekinthetünk vissza. A napi középhőmérsékleti adatok fényében a hónap eleje kissé hűvösebb volt, az ilyenkor megszokottnál egy-egy nap olyannyira, hogy 10-én 2 m-es magasságban még gyenge fagy is előfordult.
A leghidegebb is ez a nap volt. 10-e reggelén a minimum hőmérséklet 2 m-es magasságban -0,3 fokig csökkent, a talaj felett 5 cm-en pedig -2,3 fok radiációs minimumot mértünk. (Külterületen ennél erősebb fagy is lehetett.)
A hónap második felében szárazabb és kissé melegebb légtömegek érkeztek fölénk. Sokat sütött a nap, csapadék pedig alig volt. Mindössze egy alkalommal esett kisebb öntözésnyi zápor.
27-től viszont beköszöntött az igazi nyár. A délutáni csúcshőmérséklet rendre meghaladt a 25 fokot, 30-án délután (a hónap legmelegebb napján) pedig már 29,7 fokot mutatott (árnyékban) a maximum hőmérő. Szinte az egyik napról a másikra érkezett meg a nyár…
Érdekességként megjegyezném, hogy 10-én csak 8,4 fok, 30-án pedig már 22,6 fok volt a napi középhőmérséklet.
Májusban 11 alkalommal esett mérhető (legalább 0,1 mm) csapadék, aminek összege 26,6 mm volt. Ez az átlag 32 %-a. Ebből 20-án 24 óra alatt egyszerre 7,8 mm zápor esett zivatar kíséretében. (Annak ellenére, hogy „ilyen magas” a csapadékos napok száma, zömében csak pár tizedmilliméter, úgynevezett port elverő zápor esett…)
A havi párolgás 115,9 mm volt. 14 nap fújt erős-, 2 nap pedig viharos szél.
6 nap volt zivatar, jégeső és köd azonban nem fordult elő.
Bajkai Csaba s.k.
esperes-plébános,
a kisbéri csapadékmérő állomás vezetője és
az OMSZ társadalmi észlelője