Kisbér városának, intézményeinek, pártjainak és civil szervezeteinek megemlékezése az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójáról
2015. október 29. , csütörtök
Az ünnepség 2015. október 23-án délután a Pilbauer közben kezdődött, ahol Szabó Hedvig a Wass Albert Művelődési Központ munkatársa köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében kiemelte, hogy ’56-nak a jelentősége világtörténelmi, hiszen talán először fordult elő az emberiség történetében az a nagy lépés, hogy az egyéni- és a csoportérdekek fölött egy egyetemes emberi és egyetemes nemzeti érdek megfogalmazására került sor.
A magyar nemzet volt az egyedüli a II. világháborút követően, amelyik nem fejezhette ki akaratát a nácizmus legyőzése után, ugyanis 1944-ben a német hadsereg, majd 1945-ben a Vörös Hadsereg szállta meg Magyarországot, és ez a megszállás teljesen csak 1991-ben fejeződött be. 1944-ig Magyarországon működött az európai kontinensen az egyetlen demokratikus parlament, ennek ellenére mindent megszüntettek, és a Vörös Hadsereg újból kezdett mindent. A párizsi békeszerződésről kijelentették, hogy akkor is hatályba fog lépni, ha nem írják alá a felek. Ez egy rendkívüli eset a nemzetközi jogban. A magyaroknak tehát nem volt beleszólásuk a saját sorsukba, a saját életük megszervezésébe. 1956 őszére gyűlt fel annyi feszültség a magyar társadalomban, hogy mindez tetőződött és forradalmi formában robbant ki. A szabadság első pontja mindig a gondolatnak a szabadsága, a második pedig a gondolat kifejezésének, a szólásnak a szabadsága volt. A magyaroknak ez hiányzott. S akkor Budapesten és vidéken, ahol csak szóhoz jutottak, mindenki kifejezte ezt az óhaját. Ez volt ’56-nak a nagysága a magyarság szempontjából.
Ezen a napon Pilbauer László kisbéri néptanító előtte is tisztelgünk, aki az ’56-os forradalom és szabadságharc idején a kisbéri események irányítója és a nemzetőrség parancsnoka volt. Az 1956-os eseményekről mindig nagyon szűkszavúan beszélt. Amikor az '56-os cselekedetek miatt eltiltották a pedagógiai pályától, képes volt a semmiből új életet kezdeni, úgy, hogy "gyökereit" megtartotta. Kitanulta a kőműves szakmát, majd értelmi képességei miatt hamar vezetővé vált. Egy dolgot nem vehettek el Tőle: a zene iránti szeretetett. Nyugdíjazása előtt pár évvel "rehabilitálták" - visszakapta tanári oklevelét és többek között földrajzot is tanított a helyi gimnáziumban. Voltak nagyon fontos mondatai: "soha ne felejtsed el, hogy honnan jöttél", vagy pedig egy másik, amit valószínűleg az ötvenes évek keserűsége mondatott vele egy csoportkiránduláson az esztergomi bazilika altemplomában: "a sors igazsága, mindenki ezzé válik, akár gróf, püspök, párttitkár, vagy egyszerű parasztember volt". Ő nem tagadta meg a paraszti kézi munkát sem. Értett a szőlőműveléshez, az igáslovak kezeléséhez. Igen, ilyen volt egy példakép néptanító.
1956-ban mi magyarok mutattunk példát a világnak az egész emberiségnek, szabadságszeretetből és önfeláldozó hazafiasságból, s ennek szelleme mind a mai napig kötelez minket.
Szabó Hedvig ünnepi beszéde után elhelyezték koszorúikat a város, a kisbéren működő intézmények, pártok és civil szervezetek képviselői, majd a megjelentek elsétáltak a kopjafához ahol meggyújtották mécseseiket. Az 1956-os megemlékezés a Wass Albert Művelődési Központ színháztermében folytatódott, ahol Dr. Kancz Csaba, Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízott mondott ünnepi beszédet, majd a Táncsics Gimnázium diákjainak színvonalas előadását láthatta az ünneplő közönség.
A Pilbauer közben az alábbi személyek helyezték el a megemlékezés virágait és koszorúit: Kisbér Város Önkormányzata nevében Sinkovicz Zoltán polgármester és Hófer Jenő, a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Kisbéri Járási Hivatala nevében Bozori Zsuzsanna hivatalvezető és Dr. Gál Péter hivatalvezető helyettes, Hánta Városrész képviseletében Spiegelhalter Ákos és Szakál Csaba, az Őszi Napfény Idősek Otthona nevében Szarvas Szilveszter igazgató és Mészáros Istvánné élelmezés vezető, a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár nevében Puskás Teréz igazgató és Kállai Istvánné, a kisbéri oktatási intézmények képviseletében Baksa Zoltánné és Varga Melinda intézményvezetők, valamint Mór Antal intézményvezető helyettes, a Gyöngyszem Óvoda részéről Csőréné Ladányi Edit intézményvezető és Gurdonné Janó Gabriella intézményvezető helyettes, a Batthyányi Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet nevében Dr. Urbán Edina főigazgató és főorvos, valamint Prosszer Ottó megbízott gazdasági igazgató, a Kisbéri Rendőrkapitányság képviseletében Lovasi Péter ezredes, kapitányságvezető és Tóth-Bibó István rendőr törzszászlós, a Kisbéri Lovarda és Kisbéri Lovas Egyesület részéről Szőgyényi Anett és Kulacs Béla, a Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány nevében Riez Gyula és Jámbor Róbert, a Perczel Mór Honvédelmi Hagyományőrző Egyesület és a Vitézi Rend képviseletében Békási Imre és Farkas Mónika, a FIDESZ –KDNP képviseletében Tóth Mária és Somogyi Lajos, az MSZP kisbéri csoportja képviseletében Falmann József a helyi szervezet elnöke és György Antal.
