Kincsem vándorkiállítás megnyitója
Kincsem vándorkiállítás első állomásának megnyitója Kisbéren
2024. április 29. , hétfő
Idén ünnepeljük Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca születésének százötvenedik évfordulóját, melynek első megemlékezése a születésnapján, március 17-én volt, amikor emléktáblát avatott Kisbér városa a korábbi törzsmén istálló, a jelenlegi járási kormányhivatal épületének falán.
A megemlékezés folytatásaként 2024. április 26-án nyílt meg a Wass Albert Művelődési Központban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kezdeményezésére, és az általa elindított Kincsem vándorkiállítás, melyen Brenyó József 25 éves kutatómunkájának és dr. Hecker Walter szakmai munkájának eredményei láthatók.
Kele Márta, a Wass Albert Művelődési Központ és Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megnyitóra érkezőket és vendégeket, köztük Czunyiné dr. Bertalan Juditot, térségünk egyéni országgyűlési képviselőjét, Sinkovicz Zoltánt, Kisbér város polgármesterét, Estók Jánost, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóját, Dallos Gyulát, a lovassport miniszteri biztosát, Brenyó József írót és dr. Nagy László muzeológust, majd a megnyitó beszédek következtek.
Sinkovicz Zoltán köszönetét fejezte ki Estók János főigazgatónak, hogy Kisbér lehetett a vándorkiállítás elindításának első állomása. Kisbér városa büszke arra, hogy Kincsem Kisbéren fogant, és itt is fejezte be pályafutását. Külön megköszönte és kiemelte a polgármester Brenyó József munkásságát, akinek óriási érdemei vannak mind Kincsem, mind a Kisbéri Ménes történelmének feltárásában, ereklyéik gyűjtésében. Részese volt a Kisbér szobor és a Kincsem emléktábla létrejöttének, számtalan konferenciát szervezett és könyvbemutatót tartott Kisbéren. Kisbér városa is minden tőle telhetőt megtesz a lovas hagyományaink megőrzéséért, melyhez kapcsolódóan a kormány támogatásának köszönhetően már elkészült a Lovarda északi szárnyának teljes felújítása, és amely rövidesen átadásra kerül. De a munka folytatódik, és hamarosan elindul a déli szárny teljes felújítása is.
Estók János főigazgató elmondta, hogy különös értéket képviselnek azok relikviák, amelyek Kincsemhez kapcsolódnak, melyek mind a Vajdahunyad várban, mind a Blaskovich múzeumban megtalálhatóak. Itt található Kincsem csontvázai is.
Ezek a kiállítások egyszerre mutatják be azt a fantasztikus világot, amelyekben ott van a lóversenyzés, a ló használatának funkcióváltása, a magyar lótenyésztés történetének kiváló eredményei.
Ezek közül kimagaslanak azok a ménesbirtokok, amelyek a tizenkilencedik század második felében jöttek létre, így a Kisbéri Ménes is, amelynek szintén számos anyagát őrzi a Magyar Mezőgazdasági Múzeum.
Zárszavában kiemelte főigazgató úr, hogy a Magyar Mezőgazdasági Múzeum végtelenül boldog, hogy méltó helyre, ide Kisbérre hozhatták haza ezt a kiállítást, és innen indul útjára egy dunántúli körútra.
Brenyó József rövidre fogta beszédét, hiszen órákon keresztül tudna mesélni a témában. Megtudtuk tőle, hogy még gyermekkorában Cegléden és Abonyban hallott először Kincsemről, majd később Kisbéren. A dédapja Csiszár Bálint az Eszterházy uradalomból vándorólt Kisbérre, ahol még Kincsem idején kislovászként, majd később a ménes kocsisparancsnokaként dolgozott, majd a Tiszti Kaszinóban megismerve későbbi feleségét, a nagyapja már itt született Kisbéren, aki később már a lovas tradíciót öregbítette. Tudatosan kezdett foglalkozni a magyar lótenyésztés történetével. Dallos Gyulát 25 éve ismeri, akinek Makkos Vilmos mutatta be, aki a Kisbéri Királyi Ménesben kezdte pályafutását, és aki kétszeres magyar bajnok volt, majd később lovasedző és lótenyésztő lett. (Munkásságát 1996-ban Széchenyi-díjjal ismerte el a magyar lovastársadalom.)
Czunyiné dr. Bertalan Judit beszédében kiemelte, hogy volt a magyar történelemnek egy olyan időszaka, amikor nagyon sok minden elindult. 1896-ban a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása mellett a magyar kultúra fellegváráról beszélhetünk, amikor a magyar építészetnek, a magyar gazdaságnak, a magyar gépgyártásnak, a magyar textiliparnak egy olyan aranykora volt, amiben látszott, hogy egymást segítő felhajtó hatással vannak egymásra.
Nem ment ez azonban mecénások és támogatók nélkül. Meg volt az a jómódú magyar közösség akik tudták támogatni a magánvagyonukból ezen területek fejlődését.
Kincsem attól zseniális, hogy minden magyar büszkesége. Kincsem pályafutása egy csoda, egy megismételhetetlen csodája a genetikának.
Fontosak azok, amiket örökül kaptunk, és Kincsem öröksége egyben Kisbér öröksége is. Kincsem nem veretlen, hanem verhetetlen.
Kincsem nem veretlen, hanem verhetetlen.
Beszéde végén képviselő asszony megköszönte Sinkovicz Zoltán polgármester úrnak, hogy kitartásának köszönhetően Kisbérről indulhat el a vándorkiállítás, Estók János főigazgató úrnak, Brenyó Józsefnek és dr. Hecker Walther professzor úrnak a kiállítás létrejöttéhez nyújtott munkájukat.
A megnyitó beszédek után dr. Nagy László muzeológus tartott kurátori tárlatvezetést és mesélt Kincsem életéről, illetve eredményeiről a vendégeknek.
A kiállítás három hétig látható, majd egy hétig Hántán, és innen indul dunántúli körútjára.
