Látnivalók
Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia – templom
Bármelyik irányból érkezünk a városba, elsőként a csonka tornyú, műemlék római katolikus templom tűnik fel a városközpontban. 1783. március 19-én Bécsben keltezett levelében gróf Batthyány Tódor rendelte el az új kisbéri templom felépítését. Későbarokk főoltárát és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomban található a Mária Terézia által 1770-ben a kisbéri plébániának ajándékozott Krisztus a kereszten című festmény. Az 1889-ben készült főoltárkép Mária mennybevételét ábrázolja. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és 2 csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették. A festett üvegablakokat Mohay Attila készítette 1982-ben. Fatimából Szűz Anya szobor 2021-ben került a mellékoltárra. Ebben az évben készült el a templom teljes külső felújítása is.A templom alapterülete 786 m2, magassága 30 m, a tornyokban 4 harang lakik. A kisbéri templom hangulatban, stílusban szervesen illeszkedett a kastélyparkhoz és a Batthyány kastélyhoz.
Látogatható: megegyezés szerint
Bejelentkezés: 34/353-215 vagy kisberiplebania@gmail.com
Idegenvezetési díj: nincs
Facebook elérhetőség: https://www.facebook.com/kisberilovarda
Élő biológia-környezet óra
Szeretné az iskolai tananyagot érdekesebbé tenni?
Szeretné az ott elhangzottakat korhűen illusztrálva, interaktívan bemutatni?
Élményszerű programot keres osztályának?
Mindezt egyben megtalálja a Kisbéri Királyi Lovardában, KREKÁCS ZOLTÁN lovas solymász bemutatói során!
Élő biológia-környezet óra tematikája:
– vad madarak életmódja a természetben
– bemutatóban szereplő madarak részletes bemutatása
– ragadozó madarak repítése bátorság próbával színesítve
– solymászat célja és történelme
– kvíz szuvenír madártollakért
– fotózás
A programban 2 ragadozó madár látható, amelyek nem csupán megjelenésükkel, de repítésük során nyújtott munkájukkal is lenyűgözik a kis- és nagyérdeműt!
Élő történelem óra tematikája:
– honfoglalás kori történelem
– honfoglalók életmódja, viselete
– honfoglaló lovas harcos felszerelése
– lovas íjász bemutató
– fotózás
Az órák 60 percesek, eső esetén helyszínük a fedett lovarda.
Csoportos árak min. 25 fő esetén
– diák, nyugdíjas 1.500,- Ft/ fő
Csoportos árak min. 50 fő esetén
– diák, nyugdíjas 1.200,- Ft/ fő
A felügyelő pedagógusok részvétele díjtalan.
Egyéb program lehetőségek: sétalovaglás, sétakocsizás, helytörténeti és lovas múzeum megtekintése.
További szolgáltatások cégeknek, város és falu ünnepségekre, hagyományőrző rendezvényekre:
– Solymász bemutató
– Lovas solymász bemutató
– Lovas íjász bemutató
Bővebb információkért keressen az alábbi elérhetőségeken:
Telefon: +36 30 548-4030
E-mail: krekacszoltan@gmail.com
Pékház
A Pékház épülete a Deák Ferenc utca 4. szám, 1074 hrsz. alatt – a város központi helyén – a vele szomszédos horgásztó nyugati partján helyezkedik el.
Szabadon álló, egyemeletes, U alaprajzú, nyeregtetős épület. A letisztult, a XVIII. századot idéző homlokzatán a földszinten nagyobb, emeletén kisebb állított téglalap alakú ablakok helyezkednek el a két szint között egyszerű szalagkeretes választópárkánnyal. Pincéje és földszinti terei részben boltozottak.
Az épület országos műemléki védelem alatt áll, törzsszáma: 11191, azonosítója: 11686. Az épületet először a kisbéri uradalom épületeinek összeírásakor, 1760-ban említik meg az urbarialisconscriptio-ban. Az iratban a néhány uradalmi épület közül legfontosabbként az „uraság háza Tó mentén”, vagyis az úrilakként említik. Az akkori értékbecsléskor megjegyezték, hogy falai téglából épültek, tetőszerkezetét pedig cserépfedél borítja. Batthyány Tivadara Mária Terézia-féle úrbérrendezés után, 1768-ban Prenner Antal uradalmi mérnökkel elkészíttette a kisbéri birtok telekkönyvét és a hozzá tartozó kéziratos térképeket. A birtokkönyvben megjegyzik, hogy az „54. sz. a földesúri sörfőző ház eléggé tágas és kényelmes; a halastó mellett, a terület közepén áll.” Így valószínűsíthető a két épület azonos mivolta. Az úrilakot, melyet az 1783-as első katonai felmérés is jelöl később uradalmi sörfőző házzá alakították át, majd a kisbéri ménesbirtok megalakulása (1853) után sütödeként funkcionált, így az 1886-os térképen már „Pékház” néven szerepel. Utoljára nővérszállóként üzemelt az épület, azonban hosszú ideje új funkcióra és hasznosításra vár.