Neve pusztaszemélynév eredetű. Ősidők óta lakott hely, területéről csiszolt kőkori leletek, rézcsákány, bronz tőr és római kori érmék is előkerültek. Okleveles említése 1277-ben Beyr, 1358-ban Kysbeyr néven történt. IV. László király a hántai prépostságnak adományozta a területet.

A török időkben többször elpusztult, majd a 18. században a Batthyány család birtokába került. Gróf Batthyány Tódor mintagazdasággá fejlesztette a területet: itt termesztettek hazánkban először dohányt nagyüzemileg, és híres volt svájci tehenészete is. 1797-ben mezővárosi rangot kapott.

A szabadságharc után, 1853-ban császári rendeletre katonai ménest hoztak létre, amely világhírűvé tette a várost olyan lovak révén, mint Kincsem vagy Imperiál. Kisbért 1986. január 1-jén avatták várossá.

A település földrajzi nevei a múltat idézik:

• Talpasberek: Egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi.
• Vesztőhely: A közigazgatási bíráskodásra utal.
• Ló-kert: A lóversenyek egykori helyszíne.
• Ezeréves: A millennium emlékére fenyőkből formált "1000"-es szám helye.

Katolikus Egyház

Az anyakönyveket 1722-től vezetik. Mai barokk temploma 1783-ban épült, melyet 1828-ban klasszicista stílusban építettek át.

Református Egyház

Ászárral 1792-ben alakítottak társegyházat. Templomuk 1941-ben épült fel erdélyi stílusban, Szeghalmi Bálint tervei alapján.

Zsidó Hitközség

A 18. század végén telepedtek meg, 1875-ben építettek zsinagógát. A közösség tragédiája 1944-ben következett be a deportálásokkal; a hitközség a háború után nem alakult újjá.

• Batthyány kastély: 1760-65 körül emelt barokk, majd klasszicista stílusú épület védett kerttel.
• Római Katolikus Templom: Barokk belső, Johann Carl Auerbach mellékoltárképével és Döbrentey Gábor freskóival.
• Királyi Lovarda: Közép-Európa legnagyobb fesztávolságú lovardája.
• Wenckheim-szobor: Fadrusz János alkotása (1902).
• Kozma-szobor: Horváth Adorján műve (1896).

Baumhorn Lipót (1860–1932): Kisbéren született, a neves zsinagógaépítész.

André Rezső (1873–1920): Kisbéri születésű festő és grafikus.

Hérics Nándor (1956–): Grafikusművész.

Hegedűs Pál (1932–2017): Díszpolgár, helytörténész, az "Örökségünk" című kötet szerzője.

Hodek József (1906–1968): Kossuth-díjas tsz-elnök, szakíró.